2014. április 6., vasárnap

6. rész

- Bejössz? - kérdeztem kedvesen Stelltől.
- Hát ha nem zavarok akkor igen. - mondta.
- Te hülye, akkor nem kérdeztem volna meg. Te sose zavarsz. - mondtam mosolyogva. Bementünk a házba, de senki se volt otthon. - Várj megnézem, hátha alszanak. - felszaladtam a lépcsőn. George bácsiék szobája felé vettem az irányt, benéztem de senki nem volt ott. - Nincs itt senki. - kiabáltam Stellanak.
- Oké, találtam egy cetlit gyere le. - kiabált vissza. Lementem a konyhába és belenyomta a kezembe a cetlit.
El kellett utaznunk 1 hétre. 
Mi is csak most tudtuk meg, és nem akartunk felhívni,
mert nem akartunk zavarni.
Rosie néni & George bácsi

- Ez jó, nagyon jó. - mondtam egyre hangosabban. - Én még bulizni akarok.
- Én is. Öltözzünk át, de vegyünk alúlra fürdő ruhát. - mondta.
- Kiírom twitterre. Addig te vegyél elő piát. - mondtam Stellának.
@Brooke_Smith: Ma este buliii. Nálunk :)) Ugye @Stella_Berry ?? - ezt írtam ki twitterre.
- Kiírtam. A piákat elővetted?? - kérdeztem.
- Igen, hu jó sok van. - mondta aranyosan.
- Gyere adok ruhát és öltözzünk át. - mondtam. Megfogtam a kezét és felhúztam az emeltre. Ott elővettem egy csomó ruhát és elkezdtünk válogatni. Végül megtaláltuk hogy mit szeretnénk felvenni. Mindketten egy rövid nadrágot vettünk fel csak én egy bézs színűt míg Stella egy farmer anyagút. A pólója fehér volt rajta mintával az enyém sima fehér. Rajtam még volt egy kék blézer, Stellán meg egy farmer mellény. Cipőnek meg ugyanolyan fekete nyitott orrú magassarkút vettünk fel.

A fürdőruha ugyan olyan volt csak más színben, mind a kettőnknek megvan csavarva a felső rész és egy masniba van kötve.

- Kész vagy? - kérdezte barátnőm.
- Igen, akkor menjünk le kapcsoljuk be a zenét és kezdődhet a buli. - mondtam felpörögve. Lementünk a nappaliba és bekapcsoltuk a zenét max hangerőre raktam. Kimentem a konyhába és hoztam be chipset, mogyorót meg ilyeneket. Pont mikor kész lettem csengettek. Oda mentem az ajtóhoz és kinyitottam. Egy kicsit meglepődtem.
- Hát ti? - kérdeztem a Louiséktól.
- Miért nem szóltatok, hogy eljöttetek? Tudod, hogy aggódtunk értetek. Egyébként jól táncoltatok. - mondta Harry aggodalmasan, de a végén kacsintott egyet. Istenem de perverz ez a gyerek.
- Azért, mert nem akartunk zavarni, meg rám nyomult egy pasi. És köszi. - mondtam kedvesen, de a végét kacéran mondtam.
- Háát ezért nem kell ilyen jól táncolni. Uhm tényleg megismételitek még egyszer. - mondta egy kaján mosoly kiséretében.
- Naa állj, már le. És nem. - mondtam hülyülve.
- Naa csak az én kedvemért. - mondta cukin, miközben boci szemekkel nézett rám.
- Nem is tudom. Mennyire szeretnéd?? - kérdeztem belemenve a játékba.
- Nagyon nagyon. - mondta.
- Egy ölelésért cserébe és majd egyszer még táncolunk neked. Megígérem. - mondtam. Elkezdett gondolkodni, de végül bólintott egyet és megölelt. Tekintetem Zaynre tévedt, a szemei aggodalmat,  szomorúságot és egy kis féltékenységet mutatott. Miért lenne féltékeny?? Á én hülye vagyok. Elengedtem Harryt és megöleltem a többieket is. Amikor Zaynhez értem a szívem úgy dübörgött, hogy azt hittem, hogy kiesik, a hasamba mintha lepkék keltek volna életre. A tenyerem izzadt, és amikor hozzám ért kirázott a hideg, de belül melegség öntött el. Én belé estem, pedig nem szabadott volna. Elváltunk egy mástól és beengedtem a többieket. Oda mentünk Stellához és a többiek megölelték. Megfogtam a kezét és egy kicsit arrább húztam.
- Megint táncolnunk kell. - mondtam mosolyogva.
- Mi?? Minek?? - kérdezte, szegényem egy kicsit hülye fejet vágott.
- Mert megígértem Hazznak. - mondtam neki.
- Miért ígérted meg?? 
- Mert azt mondta, hogy nagyon tetszett neki. És ezért megígértem. Ugye nem baj?? - kérdeztem félénken.
- Nem, nem baj. Bocsi, hogy felhúztam magam, pedig nem szoktam. Nem tudom mi ütött belém. - mondta aranyosan.
- Semmi gond, gyere nyissuk ki az ajtót, mert megint csöngettek. - kinyitottuk az ajtót, beengedtük a vendégeket és bele vágtunk az éjszakába. Elmentem piáért amikor nekimentem valakinek. Elestem és ami a pohárba volt rám ömlött.
- Jaaj, bocsi ne haragudj. - mondta egy fiú. Amikor felnéztem egy csodálatos kék szemű fiú állt ott és kezét nyújtotta. Én csak néztem azokba az ellenállhatatlan szemekbe. Miután feleszméltem a bambulásból elfogadtam a kezét.
- Se-semmi baj. - mondtam dadogva. Lenéztem a pólómra és ott volt egy nagy barna folt. Megrántottam a vállam és lekaptam magamról a pólót. A fiú nagyot nézett, de nem zavart.
- Meg tudhatnám a neved?? - kérdezte aranyosan mosolyogva.
- Brooke. A tiéd? - mondtam magamhoz térve.
- Adam. - mondta a srác. Pont most csendült fel barátnőm kedvenc zenéje. Oda jött meg fogta a kezem és elrángatott Adamtől. - Mindjárt vissza jövök csak táncolok. - mondtam neki. Ő csak bólintott és mosolygott.
- Várj szóljunk Hazznak. - mondtam és megfordultam. Egy testnek neki mentem. Felnézte és zöld szempárral találtam szembe magam.
- Ooo Harry pont téged kereslek. Most táncolunk ha érdekel. - mondtam és a srácnak megcsillant a szeme Vissza fordultam Stellhez és mentünk tovább. Megint elkezdtünk egymásnak simulva táncolni. Amikor vége lett a számnak elkezdtünk hülyülni. 

- Figyu nekem mennem kell Adamhez. - mondtam Stellának.
- Oh oké. - mondta egy kicsit szomorúan.
- Héé mi a baj?? Én csak megígértem, neki , hogy vissza megyek hozzá. - mondtam barátnőmnek.
- Á semmi. Csak ahjj az hogy ugye nem hanyagolsz majd el ?? - kérdezte már majdnem sírva. Jaj szegényem.
- Nehogy sírj! Te vagy a VILÁG LEGJOBB BARÁTNŐJE!! Semmi pénzért nem hanyagolnálak el szeretlek. - mondtam neki és adtam egy cuppanós puszit az arcára.
- Oké. Köszönöm hogy vagy nekem. Én is szeretlek. - mondta sokkal jobb kedvűen.
- De most már tényleg megyek.