16. rész

Reggel boldogan keltem. Ránéztem Zayn-re és ő engem nézett. Az a csillogás a szemébe olyan megnyugtató. Ő az én hősöm. Mellette nem félek. Belenéztem azokba a gyönyörű barna szemeibe és eszembe jutott az este. Olyan vörös lettem, mint egy paradicsom. Zayn csak kuncogott.
- Ne röhögj. - löktem meg vállát.
- Mert miért ne? - mondta és tovább röhögött. Majd megcsókolt. Èn nem csókoltam vissza, mert kiröhögött. Zayn elhúzodott és furán nézett rám. Most én kezdtem el röhögni.
- Ezért ne. - mondtam és kikeltem az ágyból. Nem volt rajtam semmi. Oopsz ezt elfelejtettem. Egyszer csak egy fütty szót hallottam magam mögött. De hülye Zayn. De nem baj én így imádom a hülye fejét. Még mindig álltam ott, aztán észbe kaptam, hogy nem kéne egy szál semmibe állni a szoba közepén. Ez is csak én lehetek. Odamentem a szekrényhez és kivettem belőle ruhákat. Egy fekete pólót és egy farmer sortot.

Bementem a fürdőbe. A tükrös asztalon volt a telefonom. Hogy került ide? Erre nem emlékszem. Felvettem a telefonomat és megnéztem keresett-e valaki. Csak Adam volt. Áh nem keresett sokszor. 10 nem fogadott hívás, 25 üzenet. Jesszus elkell mondanom neki. Majd nem sokára. Megkérem Hazz-t, hogy vigyen el. Azért őt, mert ha Zayn-nel állítanék oda tuti, hogy egymásnak esnének. Ismerem őket. Ezeket a gondolatokat gyorsan kiűztem a fejemből. Megengedtem a vizet és beálltam a zuhany alá. Elkezdtem dudólni a Cannonball-t. Gyönyörű zene. Magamra kentem a tusfürdőm, majd lemostam. Kiszálltam a zuhanykabinból, meg törülköztem és felvettem a ruháimat. Leültem a tükör elé és meg fésülködtem. Hajamat kiengedve hagytam ezért hullámosan omlott vállamra. Tettem még fel egy kis szempillaspirált és kész lettem. Ki mentem a fürdőből, de Zayn-t nem találtam sehol sem. Biztos kiment. Én is kimentem. A többiek vigyorogtak. De nagyon. És a nyakamat nézték. Jesszus Zayn kiszívta. Uhh. Zayn háttal állt nekem és amikor megláttam a hátát lányos zavaromban lehajtottam a fejem és elpirultam. - Jóreggelt. - mondtam és felemeltem a fejem. Még mindig engem nèztek. De nem baj. Egyszer csak megszólal Niall. - Na milyen volt? - mondta és kacsintott egyet. - Na? - kontrázott Harry. Most komolyan mi közük van hozzá?! - Hagyjatok már. Zayn te meg ne röhögj. Ezen mi vicces?! Argh. Na én elmentem. Harry hozd a kocsi kulcsokat. - mondtam és ki mentem a házból. Harry 5 perc után kint volt. - Kérlek vigyél el Adam-hez. - mondtam és beszálltam a kocsiba. Harry furcsán nézett majd ő is beszállt. Elinditotta a kocsit és elindultunk. - Mond már el milyen volt. - molygott kajánul. Persze. Elmondom. Chh. - Képzeld semmi közöd hozzá. Komolyan ezen mit nem lehet megérteni?! Ha?! Ez a mi dolgunk. Oké?! - akadtam ki. Lehet durva voltam. - Jól van csak kérdeztem. Bocs. - válaszolt sértetten. Most megsértödött? Ne már. Azért ne legyen már ilyen kanos. Vagy ha az akkor beszéljen Stell-el. Tudom, hogy tetszenek egymásnak. Ez biztos. Na majd én játszok kerítőnőt. Abba jó vagyok. Nagy nehezen erőtt vettem magamon és bocsánator kértem. - Na babe tudod, hogy szeretlek. Naa ne haragudj. Te vagy a legjobb FIÚ barátom. Sajnálom. Te. Egyébként nagyon jó volt. Eddig a legjobb. Így jó? - mondtam cukin. Harry elkezdett röhögni. Ezen mi a vicces. Na jó az volt. Miután abba hagytuk a röhögést, megérkeztünk. Én kiszálltam a kocsiból és az ajtóhoz mentem. Becsöngettem. Adam nyitott ajtót. Mosolyogva fogadott. Megakart csókolni, de én elfordítottam a fejem. - Mi a baj szépség? - kérdezte furán. Én lehajtottam a fejem. - Kérlek menjünk be. - mutattam az ajtóra. Adam maga elé engedett. Én bementem, a konyhába leültünk. - Tegnap miért nem válaszoltál a hívásaimra és az üzeneteimre? - kérdezte és látszott a szemében, hogy ideges. Én akadozva neki kezdtem. - Figyelj Adam....... Ezt nem folytathatjuk tovább.. - mondtam volna tovább, de közbe szólt nem inkább kiabált. - Mi az, hogy nem folytathatjuk tovább? Az van amit én mondok! Nem szakíthatsz velem! És mégis mi a szarért akarsz velem szakítani?! Zayn miatt?? - üvöltött. Én kezdtem tőle félni, de nem mutattam hanem amilyen makacs vagyok én is elkezdtem kiabálni. - Ne parancsolgass nekem!! Nem te mondod meg mit csináljak. És szakítók veled!! Ja és ha tudni akarod igen Zayn miatt van. Na csá. - indultam volna ki. De Adam megragadta a karom erősen. Elkezdett fájni a kezem. A szemem könnybe szökött. Adam szemei feketék voltak. - Adam hagyj békén. Szakítottunk fogadd el. - kérleltem és akkor ... Akkor akkora pofont kaptam. Égette az arcomat. Elkezdtek folyni a könnyeim. Elkezdtem rángatozni. Féltem Adam-től. Rettegtem. - Kér...kérlek engedj el. - probáltam határozott lenni. De hangom remegett. Adam amíg nem figyelt addig kiszakítottam a kezem az ővèi közül és kifutottam. Harry a kocsinak volt támaszkodva. Amikor kiértem a kapun a másik irányba kezdtem el futni. Egy padnál megálltam és leültem. Az arcom csak sajgott. Biztos lesz rajta valami folt, mint a kezemen. Én ezt soha nen gondoltam volna Adam-ről. Hogy tud megütni egy lányt. A könnyeim csak úgy folytak. Egyszer csak egy kocsi állt meg mellettem. Harry kiszállt belőle és aggodóan fürkészett, majd oda jött mellém és megölelt. - Mi történt? - kérdezte. Elmondjam, hogy megütött vagy ne? Ha elmondom akkor elmondja a fiúknak és abból baj lesz. De ha nem mondom el akkor megsértődik. Ahjj már, miért történnek velem ilyen dolgok. - Öhm Adam meg.....megütött. De nem vészes, semmi komoly. Nem fáj. És még nyoma sincs. - mondtam mosolyogva. Vagyis vicsorítva. Harry arca teljesen elkomorult. Kezei megfeszültek. - Mi az, hogy semmi komoly?! Brooke ez nem normális. Én megölöm ezt az állatot. Máskor is ütött már meg? - kérdezte. - De tényleg nem komoly. És hagyd többször már úgysem találkozok vele. És nem ütött meg máskor. - mondtam Harry-nek. Megfogta azt a kezemet ahoo Adam megszóritotta. Én felszisszentem. Hazz kérdőn nézett rám. Én mosolygtam. Elngedte és megnézte. Ott voltak az ujj lenyomatai. - Ez csak egy pici izé.. Elfog tűnni és nem fáj. Inkább menjünk vissza a többiekhez. 16. rész. Remélem ez a rész elnyerte a tetszéseteket. És I hope hogy komiztok:))<3

15. rész

* 1 héttel később *
Ebben az egy hétben nem történt semmi. Találkoztam Melissa-val. Adam-mal megvagyunk. Most minden jó. Ezen a héten  éppen nem dolgozok. Jajj de jó! Nem azért, szeretem ezt a munkát csak sok bántó szavat kapok. Azért, mert ismerem a(z) 1D-t. Nem értem őket. Persze van aki kedves. Kikéne kelni az ágyból, lassan 11 óra. Lassan kikeltem és a fürdő felé vettem az irányt. Felvettem egy melltartót és egy bugyit. Utána odamentem a szekrényemhez és kivettem belőle egy farmer sortot és egy mintás tríkót.

Ismét vissza mentem a fürdőbe, fésülködni és fogat mosni. Mikor készen lettem le mentem a konyhába. Nem hallottam nyávogást. Ez az nincs itthon a ribanc. Végre. Úgy vártam, hogy kitakarodjon a házamból. Hihi a kedvesség árad belőlem. Akkor Zayn sincs itthon. Mindegy! Nem mintha érdekelne. Amikor beértem a konyhába ott volt Zayn is. Hát meglepett! Azt hittem Lily-vel lesz. - Hát te? - kérdeztem egndtam és a többiek felé fordultam, akik nagyon vigyorogtak. - Reggelt. - mondtam mosolyogva. Ők még mindig vigyorogtak. Nekem itt valami gyanús. - Mit csináltatok? - kérdeztem. - Tudod drágám elmegyünk. - mondta volna tovább de én közbe szóltam. - Mi van? Nem mehettek el. Nem. Nem hagyhattok itt. - estem kétségbe. Ők elég furán néztek rám. Öhhm lehet valamit félre értettem. Upsz. - Mi van?? Brooke te meghülyültél. Nem mintha eddig nem lettél volna az. Nem hagyunk itt. Mi mindannyian. Te, én, Zayn, Stell, Niall, Louis, Liam megyünk Louis nyaralója hegyek erdő. Érted? - magyarázta Harry. Ohh akkor valamit tényleg félte értettem. De mi az hogy hülye vagyok? Kikérem magamnak. Na jó bevallom, hogy az vagyok. Egyszer csak elkezdtem röhögni. De azt nem tudom, hogy min?! - Brooke baj van? - kérdezte Lou de ő rajtam röhögött. Rajtunk meg Zayn. És ez így ment amíg abba nem hagytuk. Várjunk csak ha Zayn jön akkor jön a ribanc is? - Zayn! Ugye nem jön a ribancod? - kérdeztem reménnyel a szemembe. - Nem jön. - mondta. De miért nem akadt ki azon, hogy ribancnak hívtam a barátnőjét. Mi van?? Nem jön a ribanc! Ez az. - Komoly?! Yeahh ez az! Végre nem kell azt hallgatnom, hogy " de jó nekem én nem vagyok olyan dagadt mint te" vagy, hogy "engem minden fiú megnéz" ja meg "nézz már magadra Brooke, olyan csúnya vagy, hogy mindjárt elhányom magam". Jajj de jó! Ez az váá! - uhm igen örülök, hogy nem jön. Zayn kikerekedett szemekkel figyelte kitörésem. - El és Sophi is jön? - kérdeztem csillogó szemekkel. Liam és Lou mosolyogva bólintott. Én Stella nyakába ugrottam és megkérdeztem tőle. - Hey cica ma este velem alszol? - kérdezte szemöldökömet húzogatva. Probáltam komoly lenni, de nem sikerült és elröhögtem magam. - Igen baby. - mondta, de közbe ő is röhögött. - Uhm nem kell piát venni? - kérdeztem, most van pénzem. Be is fizettem a házra a szarokat és maradt pénzem. - Én szívesen veszek, van pénzem. - mondtam mosolyogva. - Hát van egy csomó, de ha még akarsz venni vehetsz. - mosolygott Niall. Én mosolyogva megráztam a fejem. - Na és Lou hol van az a nyaraló? - kérdeztem. - Nem messze. - mosolygott. Ezzel nem tudtam meg sokat. Nem baj. - Hány napra megyünk? - kérdeztem mosolyogva. - 5. - felelte Liam. - Stell segítesz bepakolni? Hideg lesz? Mit vigyek? - kérdeztem mindent. Stella felállt és feljött velem a szobámba. Ősszepakoltunk és lementünk. Vagyis csak akartunk, a bőröndöt nem sikerült levinnem. Igen bőröndöt viszek. - Fiúk..... valaki segítsen. - szakdtunk meg Stella-val. - Megyek. - mondta Zayn. Mi?? Zayn?? Segít, wow! Feljött a lépcsőn, Stella meg lement. Mikor felért és a bőröndért nyúlt összenéztünk. A szemei elvarázsoltak. Azok a gyönyörű őzike barna szemei. Ahww. Teljesen elvesztem bennük. Csak bámultam a szemeibe. Aztán észbe kaptam. - Öhm köszi. - mondtam zavartan. Egy kis gyomor görccsel lefelé indultam. Zayn jött utánam. - Brooke. - szólt mielőtt kiléptem volna az ajtón. - Beszélnünk kellene. - mondta komolyan. - Rendben. Majd amikor odaérünk. - mosolyogtam őszintén. Először mosolygok rá. Mármint amikor megjöttünk akkor mindig csak egy műmosolyt fancsalítottam magamra. Igen örülök, mert lehet minden oké lesz közöttünk ès nem lesz ott Lily. Jajj de jó. * pár órával később * Az út elég, hosszú volt. Louis azt mondta, hogy nem lesz messze. Áhh dehogyis, vègül is nem kocsikáztunk 4-5 órát. Mondjuk megérte mivel gyönyörű helyen van.

Kipakoltuk a cuccokat és bementünk. Sophi-ék már itt voltak. Azt nem tudom mivel jöttek, de sokkal hamarabb ide értek mint mi. Én nagy nehezen elhurcoltam a böröndöm a szobába. Elkezdtem kipakolni, de valamit elfelejtettem. Nem köszöntem El-éknek. Gyorsan kifutottam. - Jajj bocsi, hogy nem köszöntem. Máson járt az agyam. Bocsi, bocsi, bocsi! - sajnálkoztam. De ők csak röhögtek. - Jajj te lány. Nincs semmi baj. Ne legyél hülye. Na gyere ide. - mondta El és kitárta kezeit. Odamentem és megöleltem őt és Sophi-t is. Ezután vissza suhantam a szobába. Folytattam a pakolást. Bekapcsoltam egy zenét. A hangulatomhoz illik. Miley Cyrus - Wrecking Ball. Imádom ezt a számot. Mindig ezt hallgatom. Olyan gyönyörű. Elmélkedésemben egy kopogás zavart meg. - Gyere. - mondtam kedvesen. Benyitott a valaki. Aki nem más mint Zayn. Ja tényleg mondta, hogy beszélnünk kellene. - Szia. - mondtam mosolyogva. - Szia. Figyelj, tudom, hogy sok dolgot csináltam amivel megbántottalak és ezt sajnálom. - mondta. Én néztem őt és megpaskoltam a helyet mellettem, hogy üljön oda. - Mindent helyre szeretnék hozni. Érted mindent. Szeretlek ès - itt befejezte és ..... és megcsókolt. Megcsókolt! Ilyet még egy fiúnál sem éreztem. A szemem csukva volt. A szivem úgy vert mintha kiakarna törni. A gyomrom liftezet és olyan mintha ezernyi pillangót engettek volna szabadon. De észbe kaptam és elhúzodtam. - Sajnálom. Ezt nem kellett volna. - ezt nem kellett volna mondanom. Úgy vágytam ajkai után, hogy azt nem lehet elmondani. Én szeretem Zayn-t. - Nem én sajnálom. - mondta. Szemébe néztem és én csókoltam meg. Olyan jó volt érezni puha ajkait.

Vad csókolozásba kezdtünk és elkezdtük levenni egymás ruháit. És megtörtént.

- Szeretlek. -mondta.

14. rész

Amikor ajkaink majdnem összértek. Berontott Adam. Én nem tudtam, hogy mitcsináljak. Csak álltam ott lesokkolódva. Aztán magamhoz kaptam és odaszaladtam hozzá. És sírtam.
- Adam én.....  én sajnálom. Nagyon sajnálom. Kérlek bocsáss meg. - kértem tőle. Áhh biztos az a ribanc szólt.neki. Mit képzel ez magáról?! Waa de utálom.
- Shhh ne sírj. - mondta Adam lágy hangon. Magához húzott és megölelt. De én miért sírok?! Nem is szeretem. Mármint szerelmileg. Atyaég. Hagyhattam volna, hogy Zayn megcsókoljon. Erre odafutok Adam-hez és itt sírok. Nem baj. De Zayn miért akart megcsókolni?! Úristen. Akkor felsem fogtam, hogy mi volt. És Melissa hol van? Gondolataim össze kavarodtak. Ránéztem Zayn-re és szeme szomorúságot és düht tükrözött. Én egy kicsit csalódott voltam, de jobb, hogy nem történt meg.
- Figyelj! Nem történt meg, úgy hogy nincs semmi baj, oké cica? - mondta és adott a szám sarkába egy puszit. Miért ilyen megértő? Persze jó értelembe. Más pasi tuti rég kidobott volna. Ránéztem Zayn-re.
- Kérlek menj ki. - mondtam határozott hangon. Adam csak mosolygott.
- Adam én tényleg sajnálom. Nem tudom, hogy mi ütött belém. - mondtam bűnbánó arccal.
- Nincs semmi. Nyugodj meg. - mondta és adott egy csókot. - De nekem mosz mennem kell. Szia babe. - mondta és kiment. Én becsuktam az ajtót és leültem a földre. Ránéztem az órára és pont ebéd szünet van. Felpattantam és a szekrényemhez siettem. Gyorsan levettem a szoknyát és felvettem a cica nadrágomat. Megragadtam a táskám és kimentem. Oda mentem Jess-hez.
- Öhm figyelj mindjárt jövök. - mondtam és választ sem várva mentem ki. Elmentem a legközelebbi dohánybolthoz és vettem 2 doboz cigit. Igen régen szívtam már, de nem baj. Kijöttem a kis boltból és egyből rágyújtottam. Amikor szívtam belőle egy slukkot egyből éreztem a megnyugvást.

Miután elszívtam két cigit indultam vissza. Közben rágyújtottam 1 harmadikra. Az az érzés amikor a füst szétárad testedben felemelő. Tudom, hogy káros, de jobb mintha a drogra szoknék rá. Nem?! Amikor visszaértem már elmentek a fiúk csak Stell maradt ott. Körül néztem és megláttam a kis Mel-t. Ott ült az egyik asztalnál az anyukájával. Jess volt most a pultnál. Akkor nekem kell ki vinni a rendelést. - Figyelj Brooke ezt ki kéne vinni. - mondta és rámutatott az egyik tálcára.

Megfogtam és kivittem a 7-es asztalhoz. Mosolyogva leraktam a lányoknak, de ők gyilkos pillantással néztek rám. - Kössz. - sziszegte az egyik csaj bunkón. Most mit csináltam?! Lehet látták a dolgokat?! De akkor miért kell bunkónak lenni?! Nem is ismernek! Argh én nem is ismerem őket és ők se engem. Kellett nekem ide költözni. Folyton csak a baj van. Inkább mardtam volna otthon az érvagdosos életembe, sokkal jobb lett volna. Már körülbelül egy hónapja itt vagyok és egy csomó minden történt velem. Jajj. Megfogtam a tálcát és vissza mentem. Beültem Jess mellé és elkezdtünk hárman beszélgetni, mivel ott volt Stell is. Még jó, hogy ő van nekem. - Baj van Brooke? - kérdezte Stell. Én csak vállat rántottam és a szemébe néztem olyan " majd otthon megbeszéljük " pillantással. Stella csak bólintott. - Jessie neked milyen szép a hajad. Hova jársz fodrászhoz? - hoztam fel egy témát. Jess csak mosolyogva válaszolt. - Itt a sarkon van egy tök jó fodrászat. Majd menjetek el ti is. - tanácsolta. - Rendben. - ránéztünk az órára és azt vettük észte, hogy zár óra. Amikor ki mentek az emberek, megfogtunk egy-egy seprűt és elkezdtünk seperni. Stella is segített. Azután elmostuk a tányérokat és eltörülgettük őket. Mikor készlettünk Jessica hozzám szólt. - Brooke holnap nem kell bejönnöd. Ez ilyen egy nap munka egy nap szabi. - mondta és kinyitotta az ajtót. - Holnapután találkozunk sziasztok. - mondta és elindult az ellentétes irányba. Mi is elindultunk. Stella-nak elmeséltem a napom azon szakaszát amiről nem tudott. Elővettem a táskámból egy cigit és rágyújtottam. Stell furcsán nézett majd megszólalt. - Te mióta cigizel? - kérdezte. Én elmondtam neki az igazat. Most minek hazudjak? Nem éri meg. - Hát már jó régóta. Uhm olyan 15-16 éves koromba kezdtem. Amikor Zayn ott hagyott. - mondtam és elforditottam a fejem, hogy ne lássa a könnyeket. Nem szólt semmit csak megölelt. Ezért (is) szeretem Stell-t. Ő nem itél el pedig elmondtam neki a múltamat. A drogos ügyet, azt, hogy nem mentem haza napokig. Mindent!! És még így is szeret!! Amikor haza értünk ledobtam a cipőm és a konyhába mentünk. Viháncolást hallottam. Ahjj akkor itt a ribanc. Nem érdekel annyit eszek amennyit akarok, mert olyan éhes vagyok, mint a farkas. Leszarom a csajt. Bementünk a konyhába és tök jó kedvűen köszöntem. Ohh jót tesz nekem ez a cigi. - Sziasztok. Mizu??? - kérdeztem egy kicsit hangosan. Ők meg csak néztek. Elkezdtem a fejükön röhögni. Azt látni kellett volna. - Mi van?? - nyugodtam meg. - Kértek kaját? - kérdeztem aranyosan. - Én igen hercegnő. - mondta Niall. Ajj már ő is kezdi? Oda mentem a kenyér tartóhoz és vettem ki belőle 7 kenyeret. Igen, hetet. Én négyet eszek ő hármat. Hihi, jól van egész nap egy sütit ettem. Nem volt rá időm. Ohh a táskámba van 5 süti. Direkt raktam félre a fiúknak. Igen még Zayn-nek is. Oda szaldtam a táskámhoz és kivettem belőle. Zayn-nek direk diós-csokis sütit hoztam, mert az a kedvence. Ezekre még emlékszem. A többieknek, (kivéve a ringyónak) csoki darabkás sütit hoztam. - Ezt nektek hoztam. - mutattam fel a zacskót. Elöször Harry-nek adtam oda, mert azért mégis vele van a legszorossab barátságom. - Tessék. - mondtam cukin. Hazza adott egy puszit. Én csak mosolyogtam. A többiekkel is ez volt. - Tessék Zayn. - mondtam ezt már kevésbé kedvesen. Belenéztem szemeibe és elvesztem bennük. A hasam elkezdett liftezni. Állj! Gyorsan elfordítottam a fejem. - És nekem nem hoztál? - kérdezte Lily. Már miért hoztam volna? Ne nevettessen. Basszus ennek nincs agya? - Azért szivi mivel nem akarom, hogy olyan dagadt legyél, mint én. Hahaha igazából megfeledkeztem rólad. Sajnálom de tényleg. Mondjuk nem nehéz elfelejteni egy ribancot mint te. - röhögtem ki. Jajj de gáz. Ha eddig nem vette, hogy utálom, akkor remélem most igen. Ha nem akkor olyan sötét, hogy még Dartvader ( foggalmam sincs h h kell irni de a starwarsbol arra a sotet emberre gondoltam XD szerk.megj) is eltévedne ebbe a csajba. Meg írtam a 14. részt is:)) remélem tetszik:33 ha igen akkor legyszi komizzatok ♥♥ az új rész hnap vagy hnap után várható:)) jah és csináltam egy fb csopit:)) komiba ird és beraklak mert véltelen zárt lett:D

13. rész

Mondta kedvesen. Én csak mosolyogtam. Nehogy bénázzak. Á biztos nem fogok. A suliba kitanultam. Csak nem vagyok olyan béna. Vagy mègis?! Ne gondoljak már ilyenekre. Olyan hülye vagyok. Minek gondolok ilyenre?!
- Brooke itt a ruhád. Az öltöző itt van a második ajtó. - mondta, majd kezmbe nyomta a ruhákat.
- Köszönöm, viszlát. - mosolyogtam ès mentem volna ki. Csak William vissza hívott.
- Brooke, tegeződjünk. - mosolygott. Én csak bólintottam. Kiléptem az ajtón és tovább mentem. Nem kellet sokat mennem, csupán pár lépést. Kinyitottam az ajtót és bementem. Kerestem egy üres szekrényt és bepakoltam a dolgaimat. Csupa lányos dolog, fésű, smink, táska, betét. Igen betétet is mivel megjött. Akkor nem csak az izgulástól görcsöltem. Oh hogy én milyen zseni vagyok. Jajj. Gyorsan levettem a ruháimat ès felvettem az egyenruhát. Nagyon csinos. A szoknya körülbelül combközépig ér. A felsőt betürtem a szoknyába és egy kicsit meghúztam, hogy buggyos legyen. De jó hogy nem magas sarkúba jöttem hanem topánkába. A kötényt felkötöttem a hajammal együtt. Oda mentem a csaphoz és kezet mostam. Miután mindennel elvégeztem kimentem.
- Szia látom felvettek. - mondta az a lány akivel akkor találkoztam amikor bejöttem. - Amúgy Jessica vagyok. - mosolygott majd kezez nyújtott.
- Szia igen. Én Brooke vagyok. - motyogtam. Ez a lány mámint Jessi tök aranyos. Tuti jóba leszünk. Oopsz. Nem írtam űzit Adamnak, hogy hogy sikerült. Mindegy szerintem bejön. Ha nem meg nem. Most nem fogok sírni.
- Gyere. Mivel akarsz kezdeni?? Ki szeretnéd vinni a rendelést vagy pénztáros szeretnél lenni?? Ezt majd váltogatni kell. Ugye nem baj?? - zuditott rám ezer kérdést. Azt se tudtam melyikre válaszoljak először.
- Öhmm nem baj ha először inkább pénztáros lennék?! És dehogy baj. - mondtam bizonytalanul. Jess csak mosolyogva bólintott. Beálltam a pult mögé és vártam. Olyan tíz perc körül egy 4-5 éves kislány jött oda. Én csak mosolyogtam.
- Csókolom. Olyat szeretnék. - mutatott rá egy csokis sütire. De aranyosan köszönt.
- Szia. Innivalót nem kérsz hozzá? - guggoltam le hozzá, hogy egy szintbe legyünk.
- De kérek szépen. - mondta avval a vékonyka hangjával. Én csak úgy mosolyogtam.
- Mi a neved? - kérdeztem.
- Melissa. A tiéd? - mondta a kislány a szemembe nèzve. - Szép a szemed. - mondta aranyosan és lehajtotta a fejét mivel elpirult.
- Az én nevem Brooke. Köszönöm a te szemed is gyönyörű. - dicsértem meg Melissa szemeit mosolyogva.
- Hajad is nagyon szép. - mondtam és végig simitottam hosszú szőke haját.
- Te vagy a One Direction barátja? - kérdezte mosolyogva. Én gondolkodás nélkül válaszoltam.
- Uhm igen. De anyukád hol van? - kèrdeztem Melissa-tól. Mosolya legörbült. Szemeiben könnyek teltek.
- Nem tudom. - mondta és ebben a pillanatban nyilt az ajtó és bejött egy nő. Ránk nézett ès szemeiben a megkönnyebülés tükrözödött. Akkor itt van a kicsilány anyukája.
- Anya. - mondta Melissa és anyukája karjaiba futott. Engem úgy meghatott ez a pillanat, hogy könnybeládt a szemem.
- Köszönöm. - mondta az anyuka. Én csak bólintottam.
- Anya anya képzeld Brooke a barátja a One Direction-nek. Brooke csinálhatok veled egy képet? És aláírást is kaphatok? - kérdezte Melissa. A kék szemei annyira csillogtak, hogy nem birtam nemet mondani. Mondjuk úgyse akartam. Áá van egy ötletem.
- Persze Mel. Egyébként mindjárt kész a forró csokid. Ön kér valamit Mrs...? - kérdeztem Mel anyukájától.
- Simpson. És igen egy expresszót szeretnék. Köszönöm. - mondta Mrs. Simpson én csak mosolyogtam. Oda mentem a pulthoz és elkészítettem a kávéját.
- Brooke? - hallottam egy hangot mögülem. Jajj csak ő ne legyen. Megfordultam és szerencsétlenségemre Zayn állt ott. De vele voltak a többiek, Stella és a ribanca. Legalább nem kell idehívnom őket. Ez lett volna a tervem. Melissa tátott szájjal figyelte őket. Magamra erőltettem egy mosolyt és normálisan köszöntem.
- Szia Zayn. - mondtam nagyjából kedvesen. Melissa miatt nem akartam bunkó lenni. - Ès többiek. - mondtam normálisan.
- Brooke. Brooke ugye csinálhatok velük képet? De elöbb veled szeretnék. - mondta Mel.
- Ja persze. Hova álljunk? - kérdeztem. Melissa oda mutatott az ablakhoz. Odasétáltam de a hátamon éreztem Zayn pillantásait. Égetett tekintete pedig nem is vele szembe voltam. Oda értünk az ablakhoz. Melissa elengedte a kezem és megölelt. Én mosolyogva vissza öleltem és az anyukája lőtt rólunk egy képet. Aztán a kamera elé fordultunk és vigyorogtunk.
- Köszönöm. - mondta a picilány.
- Brooke elkérhetem a telefon számod? Mivel szerintem Mel még szeretne veled találkozni. - mondta Mrs. Simpson.
- Persze. Itt van. Én is szeretnék Melissa-val találkozni. - mondtam mosolyogva és oda nyújtottam a papírt.
- Ki a kedvenced?? - kérdeztem kedvesen.
- Niall. - mondta és elpirult. Jajj szegény ma annyiszor pirult el.
- Szeretnél mindannyiukkal egy képet? - mosolyogtam Mel-re. Ő vigyorogva bólintott.
- Harry gyertek ide. - mondtam parancsóló hangon. Mind az öten ide jöttek. - Amúgy sziasztok. - mondtam és megöleltem mindegyikőjüket kivéve Zayn-t. Nem akartam hogy a ribanca elkezdjen sipákolni. Meg amúgy is tuti elkapna a sírás.
- Fiúk ő itt Melissa az új barátnőm. - mondtam és Mel-re pillantottam. Melissa úgy mosolygott.
- Melissa őket meg ismered. - mondtam. A fiúk elkezdtek Mel-el beszélgetni. Én vissza mentem a pulthoz.
- Kértek valamit? - kérdeztem.
- Ahha egy cappuchinot. - mondta Stella és köszönés képpen adott egy puszit.
- És te? - kérdeztem egy cseppet sem kedvesen.
- Nem ezektől olyan dagadt leszek mint te. - mondta az a büdös ribanc. Nyugi Brooke ezen nem kell felbasznod magad. Ez egy élettelen liba. Mindenkinek az életével foglalkozik. Most pont az enyémet talàlta meg. Azért ennyire nem lehet unalmas az élete, hogy az enyémmel kell foglalkoznia. Ja és hogy dagadt vagyok? Ja igen persze ezért néz utánam minden második fiú. Na de sebaj. Mondjuk nekem nincs kint se csöcsöm, se seggem. Ezt csak ezekért nézik meg mert akkora csöcse van, hogy más szemét kiszurja vele de sebaj.
- Biztos nem kérsz valamit? - kérdeztem.
- Mondtam már. Hülye lány. - folytatja. Nekem se véges a türelmem. Még egyet beszól neki megyek.
- Nem is értem, hogy lettek veled jóba. - nézett a fiúkra. - Te egy csúnya dagadt majom vagy. Engem meg nem birnak. Pedig bennem minden megvan. - kész vége elfogyott a türelmem.
- Na állj már le te patkány! Ha nem kérsz mond meg normálisan. Nem kell itt panpogni hogy te milyen gyönyörű vagy. Hallod csak a nagy melledért néznek meg te szőke ..... - nem tudtam befejezni, mert Zayn megragadta a karom és behúzott az öltözőbe. Neki nyomott a falnak és a szemembe nézett..... a hasamba mintha ezer pillangó szabadult volna el. A szívem olyan gyorsan vert, hogy azt hittem kiesik a helyéről. Már csak pár centi volt közöttűnk amikor........

Megvan a 13. rèsz is. A szereplő részt frissitettem. amugy szerintetek indulhatnék versenyen?:/ ♥♡♥

12. rész

Stella csak csúnyán nézett, én meg mosolyogtam.
-Most miért nézel így? - kérdeztem. Nem értem Stellt, olyan fura ha Adamről van szó.
- Hogy? - kérdezte és bebandzsított. Én elkezdtem nevetni és lefordultam a székről. A többiek elöszőr meglepődtek, majd velem együtt kezdtek el röhógni. Nekem már fájt a hasam annyira nevettem. Egy könycsepp is kifolyt. Hátamra fordultam és úgy röhögtem tovább. Egyszer csak megèreztem valakit vagy inkább valakiket magamon. Nem kaptam levegőt.
- Fiúk...... kérlek....... szálljatok.... le rólam. - nyögtem ezt a mondatot. A fiúk jobban kezdtek nevetni, Stell meg csak állva mosolygott.
- Szendvics. - kiáltott fel Louis. Belőlem meg kinyomták a szuszt is. Stella megszólalt.
- Naa fiúk szálljatok le Brookeról. - kèrlelte őket és eggyel kevesebben lettek rajtam. Egy picit fellélegeztem amikor teljesen leszálltak rólam. Én ott feküdtem a földön, vergődve a nevetéstől és a nagy lélegzésektől. Fel akartam kelni de nem ment.
- Valaki segítsen. - kérleltem őket és kutya pofit vágtam. Harry odajött és a kezét nyújtotta, èn megfogtam és felálltam. A nagy csöndességben megkordult a hasam. Ismét kitört mindannyiunkból a röhögès.
- Na jó én nem bírom! - mondtam majd oda vánszorogtam a hűtőhőz ès kiszedtem belőle egy csomó mindent. Kivettem a szekrényből a lisztet meg a többi hozzávalót a pizzához.
- Liam kérlek vegyél elő egy tálat. - kérleltem. Li oda ment az alsó fiókhoz és kivett belőle egy jó nagy tálat. Odaadta nekem én meg beleszórtam a hozzávalókat. Összegyúrtam a tèsztát, kivettem a tálból és elkezdtem kinyújtani. Beleraktam a tepsibe, majd elővettem a feltèteket a hűtőből. Raktam rá pizza szószt, paprikás szalámit és jó sok sajtot. Ja igen a sajtot imádom. Egyszerű de nagyszerű! Ezzel az elvvel beraktam a sűtőbe. Elkezdett sülni.
- Ennek nagyon jó illata van. - mondta Niall. Én csak kacagtam.
- Mit csináljunk addog amíg megsül? - kérdezte a barátnőm. Nekem pont most szólalt meg a telefonom. Rosie néni volt.
- Szia. - köszöntem.
- Szia Brooke. Arra gondoltunk George-val, hogy ide Barcelonaba költözünk. - mondta.
- Én innen nem fogok el menni. Itt vannak a barátaim. - akadtam ki. Nem fogok elköltözni. Nem. Nem akarok.
- Nyugodj meg Brookline. Nem kell elköltöznöd. Úgy gondoljuk, hogy neked adjuk a házat. - nekem az àllam a földez surolta. Mi??? Az enyém ez a ház?? Na ne!
- Ez..... Ez köszönöm!!!! Van egy házam salalalalala van egy házam salalalalala!! - kezdtem el kiabálni.
- Szívesen, de majd gyere el hozzánk is. - mondta majd letette. Én sokkolodva ültem ott. Nem hiszem el van egy házam. A többiek kikerekedett szemekkel figyeltek. Én nem tudtam szóhoz jutni.
- Mi történt? - kérdezte Liam. Én nyeltem és elkezdtem hadarni.
- Rosie néni ugye felhívott. Ès azt mondta, hogy ők Barcelona-ba költöznek én meg azt hittem, hogy nekem is mennem kell velük. De nem és.... És azt mondta Rosie néni, hogy oda adja a házat. Csak fizessem. Ohh találnom kell egy munkát. Ja még majd megkell látogatni őket. - mondtam nagyon gyorsan. - Ide költöztök?? - kèrdeztem tölűk és remény csilogott a szemembe.
- Én igen. - mondta Stell.
- Én is. - mondták a többiek.
- Zayn ? - kérdeztem egyhangúan. Közben reméltem, hogy igen. Jól van attól, hogy utálom, attól még szeretem. Jó ez így értelmetlen. Nem baj én értem.
- Ja. - mondta. Én nagyon örültem, de probàltam nem mutatni. Csak mosolyogtam mint egy tejbetök. Ezt anyunak is elkell mondanom. És Adam-nek is.
- Én most felhívom anyát. - mondtam és kiviharoztam a konyhából. Elővettem a telefonomat és tárcsáztam anyu számát.
- Szia kincsem, hogy vagy? - kérdezte, én meg hallottam hangján, hogy mosolyog.
- Szia anya nagyon jól. Képzeld George bácsiék elköltöztem Barcelona-ba. És nekem adták a házat azzal a feltétellel ha fizetem és egyszer elutazok hozzájuk.
- Tudom kislányom. Nekem és apádnak szóltak hamarabb. Engedélyt kértek tőlűnk mi meg mondtuk, hogy miért ne.
- Jajj anya köszönöm. Hiányzol ès szeretlek. - mondtam és leraktam. Egyszer csak egy hangot hallottam magam mögül.
- Kit szeretsz ès ki hiányzik?! - hallottam meg Adam hangját.
- Anyával beszéltem. - mondtam és lehajtottam a fejem. - Képzeld kaptam egy házat. - mondtam szélesen mosolyogva.
- Ez nagyszerű. - mondta s felemelt és megpörgetett. Én csak halkan nevettem. Adam megállt, ajkai surolták az enyéimet. Rátapasztottam a szàmat az ővére és mohón faltam ajkát. Adam belemosolygott csókunkba. Levegőhiány miatt szétváltunk.
- Nem tudsz valami melót? - kérdeztem kedvesen.
- De a Starbucksba van egy üresedés. Menj el holnap. Hajrá. - mondta nekem meg olyan széles mosoly terült szét az arcomon, hogy még két utcával arébb is látták.
- Köszönöm. - mondtam és adtam egy puszit az orrára.
- Csak ennyi? - kérdezte játszva sértődöttet. Én csak mosolyogva megcsókoltam volna. De csak volna, mert bejöttek a többiek. Adam ránézett az órájára.
- Nekem mennem kell sziasztok. Babe nem kisérsz ki? - köszönt el a tőbbiektől.
- De. - mondtam és felpattantam. Megfogtam a kezét ès elbattyogtunk az ajtóig. Közel húzott magához és egy puszit adott a szám sarkába. Én elmosolyodtam, de egyből elistűnt az arcomról amikor megláttam a velem szembe lévő Zayn szomorú arcát. Próbáltam magamra erőltetni egy mosolyt de inkább egy vicsor lett belőle.
- Baj van ? - fürkészett aggodóan.
- Nincs. - mondtam.
- Akkor szia majd drukkolok. 10-re kell ott lenned. - mondta, majd kiment az ajtón. Èn vissza battyogtam és leültem a fotelba. Csak néztem magam elé. Zayn miért volt szomorú? Áh biztos nem. Tuti, hogy beképzelem. De akkor miért nézett minket? Jajj. Gondolataimból Hazza kergetett ki.
- Ne gondolkozz nem áll jól. - mondta és kiröhögött.
- Naa. Ez durva volt. - mondtam ès a mellem előtt összefontam a karom és elfordítottam a fejem. Igen játszottam a megsérettet. Igenis durva volt. Na.
- Jajj tudod, hogy hogy értettem. - mondta és megsímitotta a fejem. Én még mindig játszottam az agyam.
- Boo na. Nagyon jól áll ha gondolkozol hercegnő. - mondta de én közbe szóltam.
- Tudom, hogy jól áll. Nekem minden jól áll. Ès hercegnő?! - pattantam fel. Harry csak röhögött. Odajött hozzám és megölelt. Egyszer csak korgott a gyomrom.
- Upsz bocsi. Nem akartam éhes vagyok. - mondtam és felkuncogtam.
- Rendelek pizzát. - ajánlotta fel Louis mi meg bólogattunk. Előkotortam a pénz tárcám és Lou-nak nyújtottam a pizzám árát.
- Te hülye vagy?? Ne hogy kifizesd állat! - mondta és meglökte a vállam.
- De itt van. Na vedd már el. - mondtam és megráztam a kezem. Louis elvette ès bedonta a táskámba. Én csak.röhögtem.
- Hülye. - mondtam. Megjött a pizza és egy film közbe megettük.
- Jó éjt. - mondtam, majd felmentem a szobàmba. Elövettem a pizsim és bementem a fürdőbe. Meg engedtem a vizet ès raktam bele tusfürdőt. Miután elég magas volt a víz beleültem. A telefonomba bedugtam a fülest és elindítottam egy zenét. Csak feküdtem a kádban a hajam is csurom vizes volt. Gyorsan magamra kentem a tusfürdőt, a hajamra meg a sampont. Lemostam magamról, kiszálltam a kádból és leengedtem a vizet. Megtürölköztem s felvettem a pizsim. Kimentem a fürdőböl és az ágyamba vetettem magam. Egyből elnyomott az álom.
***
Reggel telefonom ébresztőjére keltem. A munka. Remélem felvesznek. Jajj de jó lenne. Komásan kikászálódtam az ágyból. Odamentem a szekrényhez és kivettem belőle a ruhàmat. Felvettem, bementem a fürdőbe, fogat mostam s megcsináltam a hajam és a sminkem. Lementem a lépcsőn felvettem a cipőm és utnak indultam. Útközben Rihhana-t hallgattam. Mikor odaértem az alhasam görcsbe rándult. Jajj ne izgulok. Huuu. Szépen lassan bementem. A làbam remegett.
- Jó reggelt az állás miatt jöttem. - mondtam nagyot nyelve.
- Neked is. Arra van. - mutatott egy irányba. - Nyugi. Nem kell izgulnod, jófej a fönők. - tök kedves ez a csaj.
- Rendben köszönöm. - mondtam és elindultam abba az irányba. Oda értem az ajtóhoz ès kopogtam.
- Tessék?! - hallottam egy hangot az ajtó mögül. Benyitottam. Kellemeset csalódtam. A fönők olyan 25-27 év körül lehetett. Jóképű volt.
- Jóreggelt. Brooke Smith vagyok. Az állás miatt jöttem. - mondtam remegő hangon.
- Szia. William Spice vagyok. Ne izgulj nem kell. - mondta kedvesen. Àtnyújtottam a papírjaimat neki. William megfogta és át tanulmányozta. Csak mosolygott. A hasam annyira görcsölt, hogy azt hittem itt halok meg. Wil lerakta a lapokat és rám nézett.
- Igen? - kérdeztem félve. Jajj kérlek vegyenek fel.
- Brooke nagyon jó tanuló voltált az iskolába. Látom leraktad az éretségit. Gratulálok fel vagy véve. - mondta. Én fel se tudtam fogni. Azta.
- Köszönöm. Nagyon szépen köszönöm. Mikor kezdhetek? - kérdeztem mosolyogva.
- Hát már ma kellene.

11. rész

*Zayn szemszöge*

Amikor leértünk a konyhába, mindenki ott volt. Köszöntünk nekik, vissza kőszöntek. Brooke felállt és oda ment Lilyhez. Jajj ne.
- Szia Brooke vagyok. - mondta Brooke "kedvesen".
- Csá én meg Lily. - mondta nem túl kedvesen Lily. Ránézett Stellara, majd megszólalt. Ebből nem fog kisülni semmi jó.
- Mi van nem találták fel a ruhát, hogy pizsamába vagy?? - kérdezte bunkón. Láttam, hogy Brooke mèrgesebb lesz.
- Te Lily és a fogkefét feltalálták? Mert drága van valami a fogacskádon.- mondta Brooke, a többiek pedig felröhöhtek. Ez nekem bem tetszik.
- Mi van Stella nem tudod megvédeni magad? - kérdezte Lily. - Harry találkoztál már fésűvel? Nem úgy néz ki. A hajad olyan mintha megb*szott volna 220-as. - mondta. - Niall hogy eszel az egész pofád csokis?! - kérdezte cinikusan. Ajjaj ha Brooke megszólal abból nem lesz valami jó. Most ki mellé álljak? Jó ez hülye kérdés, mert alap, hogy Boo mellé állok.
- Ide figyelj ha engem piszkálsz azt leszarom, de ha legjobb barátaimat akkor azt megbánod te rib*nc. - Lily felröhögött. Brooke egyre mérgesebb lett.
- Miért mit csinálsz? Megütsz? Jajj ne nagyon félek. - felpattant Brooke és odament Lilyhez. Megfogta a fejèt és bumm, belenyomta a palacsintába.
- Mi van nem tudsz mit mondani? - kérdezte Brooke. Asszem leállhatna.
- Te hülye k*rva mit csináltál?! Nézz már magadra, hogy nézel ki. Az én fejemet kellett belenyomni ebbe a szarba? Minek kellett? Elakarod bújtatni a fejemet, hogy a te undóritó lufi fejedet nézzék az én szép arcom helyett? Figyelj már tudod mennyien akarnak úgy kinézni mint én?? - mondta Lily. Na jó ezt nem kellett volna. Mit képzel magáról?! Brooke gyönyörű! Mi az, hogy lufi feje van?!
- Sehányan. Nekem van undorító lufi fejem? Hallod nem én mázolom be az egész arcomat, hogy úgy nézzek ki, mint egy rossz barbie baba. Ezzel nem mész sokra, hogy kirakod a csöcsöd és olyan szoknyákat veszel fel amibe kint van a a fél valagad!! Nem tudom, hogy Zayn mit eszik rajtad. - mondta. Na ez meglepett. Féltékeny lenne?? Biztos nem. De ha mégis?
- Ohh te féltékeny vagy? Jesszus semmi esélyed nem lenne ellenem. Gondolkozz már. Én legalább tudok adni neki valamit, amit te nem. - mondta. Mond azt hogy igen.
- Már miért lennék féltékeny?! Lehet, hogy semmi esélyem sincs nála de nem érdekel. Van még sok ezer fiú rajta kívül akiknek kellenék. Legyetek...- na jó. Azt hiszem tényleg nincs semmi esélyem se. Még barátok se vagyunk. Megcsőrrent a telefonja és elkezdett mosolyogni. Amint beleszoltak a telefonba elpirult.
- Szia szép fiú, sajnálom, hogy tegnap nem tudtunk elmenni. De ma jó? - mondta, bennem meg felment a pumpa. Ki teszi neki az agyát?? Talán Adam. Argh tünne már el.
- Neked mindent. Szia. - mondta ki az utolsó 3 szavát és úgy mosolygott, mint a tejbetök.
- Hol tartottunk. Ja igen megvan. Legyetek boldogok. Össze is illetek. De én nem fogom az időmet rád pazarolni van ennél jobb dolgom is. - mondta. És folytatta. - Fiúk és Stella ma 12-kor elmegyek. Nyugi jó helyen leszek. Adam vigyázni fog rám. Nem lesz az mint tegnap. - mondta. Miért? Mi történt tegnap? Ugye nem bántották? Ha igen én megölöm aki bántotta. Brooke felment a szobájába. Én megfogtam Lily kezét és behúztam a szobámba.
- Mégis mièrt kellett ez? - kérdeztem mérgesen. Nem hiszem el.
- Mi az hogy miért kellett ez? Most annak a ringyónak a pártját fogod?? - sipitozott.
- Ringyó? Na ne kezd. Figyelj nem állok senki pártján, de ne hívd mègegyszer ringyónak, okè baby? - kérdeztem.
- Ok.... - mondta és megcsókolt. Lejjebb ment ès a nyakamhoz ért, elkeudte szívni, èn meg dörmögtem allatta.

*Brooke szemszöge*

Pont amikor megöleltem őket, akkor csöngettek. Gyorsan kiszabadultam Harry karjai közül és az ajtóhoz siettem.
- Sziasztok, majd jövök vagy nem. -mondtam és kiviharoztam. Az ajtóban állt. Fekete csőnadrágban volt ès egy kockás ingben. Végig mért, és közelebb jött hozzám. Arca közeledett az enyémhez, ajkunk összeért s egy csókban forrtunk össze. Miután ajkaink elváltak egymástól, fejem lehajtottam, hogy hajam eltakarja arcom, mivel teljes pirosság bórította arcomat.
- Szia baby. Csini vagy, mehetünk? - kèrdezte s kacsintott egyet.
- Szia persze. - mondtam. Megfogta a kezem és elvezetett az autóig. Kinyitotta nekem, majd beültem és becsatoltam magam. Adam átfutott a másik oldalra és gyorsan beül. Elinditott a kocsit és utnak indultunk. Körül belül 10 perce mehettünk amikor egy kezet éreztem a combomon. A fejem odafordítottam és csak mosolyogtam.
- Mikor érünk oda? - kérdeztem és mosolyogtam.
- Még 10 perc. - mondta miközben rám pillantott. Oda nyúltam a rádióhoz és bekapcsoltak. Halkan szól Ed Sheeran - Kiss meje. Jajj de imádom, halkan elkezdtem énekelni. Adam meg elkezdett röhögni. Hát a hangom nem valami csodás, ezzel tisztán is vagyok de akkor sem kell kinevetni. Nem mindenkinek lehet jó hangja oké? A motor leállt. Én kiakartam szállni, de Adam megfogta a karom jelzés képpen, hogy menjek ki. Én kérdőn néztem rá.
- Várj. Ezt rád rakom. - lobált a szemem előtt egy sálat, amit a szememre kötött.
- Én így nem tudok menni. - mondtam és elkezdtem botladozni. Egyszer csak egy kezet éreztem a térdhajlatomnál és a derekamnál, éreztem amint eltűnik a talaj a lábamról. Adam felvett.
- Köszönöm. - mondtam és kitapogattam az arcát, adtam neki egy cuppanóa puszit.
- Fujj tiszta nyál lett az arcom. - mondta röhögve.
- Megérdemelted. - mondtam.
- Miért? - kérdezet ès éreztem hangján, hogy nem èrti.
- A kocsiban amikor énekeltem ki nevettél. - mondtam és kinyújtottam a nyelvem.
- Hát, szar a hangod. - mondta meg a tényt amit eddig is tudtam.
- Kössz. - mondtam komolyan, majd elkezdtem kacagni. - Mikor raksz le? - kérdeztem.
- Most. - mondta majd lerakott. Levettem a kendőt és..... És egy asztalt láttam, amin rózsa szirmok voltak elszorva. Meg szólalni nem tudtam olyan gyönyörű volt. Adam nyakába ugrottam és megcsókoltam. Ő csak mosolyogva vissza csókolt. Elfoglaltuk a helyünket és elkezdtünk enni. Már megettük a levest ès a másodikat is. Most jön a desszert. Hmm nyamii nutellába mártott eper. A kedvencem. Adam megfogott egy epret, belemártotta a nutellába és a szám elé rakta. Én kinyitottam a számat ő meg bele rakta az epret. Az érzés mámorító volt. Amíg nem figyelt belenyúltam a nutellába és az arcához raktam a kezem. Amikor felém nézett összekentem az egész arcát. Én elkezdtem röhögni. Adam vissza vágott ő is belenyúlt ès összekent. Én meg vissza. Így ment ez 1 órán keresztül. Aztán elfáradtunk és elindultunk haza. Már a ház előtt voltunk amikor beleültem az ölèbe ès megcsókoltam. Oly szenvedèlyesen csókoltam amennyire csak tudtam. Adam bele markolt a fenekembe mire én felnyögtem. Megharaptam ajkát, Adam morgott. Oda hajoltam a nyakához és elkezdtem csókolgatni. Adam elhútodott és most ő hajolt oda a nyakamhoz. Fogai közé vett egy kis darabot és elkezdte szívni. Én nyögdècseltem mikor végzett adtam neki egy búcsú puszit a szájára ès kimásztam a kocsiból. Bementem a házba és az előszobai tükörbe megnéztem a nyakam. Vörös volt. Levettem a cípőmet és bementem.
- Megjöttem. - mondtam és körbe néztem. Nem láttam senkit ezért bementem a konyhába és ott voltak.
- Sziasztok. - köszöntem. Oda mentek Stellhez és megöleltem. Aztán jött Niall, Louis, Liam és Harry. Harry kajánul mosolyogva vizslatta a nyakam. Én meg elröhögtem magam.
- Ne nézd már így a nyakam Harry. - mondtam és beleütöttem a vállába.
- Mi van kicsi lány zavar? - kérdezte mégjobban elkezdett vigyorogni.
- Igen. De ne gondolj rosszra nem csináltunk semmit. Komolyan. - mondtam és èn is elkezdtem mosolyogni.
- Ahha persze. Én is ezt mondanám. - mondta még mindig vigyorogva.
- Tudom. - mondtam és kacsintottam. Harry keze meg emelkedett és hozzáèrt a nyakamhoz. - Au. - szisszentem fel. - Harry ne nyulkálj. - mondtam ès elvittem onnan a kezét. Át ültem a másik oldalra és elkezdtem beszélgetni Stellel.
- Ezt Adam csinálta? - kérdezte.
- Igen. - mondtam. Itt lenne a 11. Rész ha tetszett kérlek komizzatok :) ha nem komiztok akkor nem tudom h jo e vagy nem es lehet befogom fejezni a blogirást :/

10. rész

- Én...én - alig bírtam megszólalni. Nagyon megleptek. - Az úgy volt, hogy....hogy amikor jöttem haza akkor megálltam egy lámpa oszlopnál, mert megszédültem. Lépteket hallottam magam mögött ezért megfordultam. Az a fiú volt aki a kocsmába ült mellém. Én nagyon megijedtem ezért elmentem onnan. Vagyis futottam. Hallottam hogy ő is fut utánam. Be pánikoltam. Elkapott. Azt hittem, hogy megerőszakol. Elkezdte rólam leszedni a ruhát...... - itt elakadt a szavam. Nem tudtam folytatni. Nagyot nyeltem és folytattam.- De én elakartam lökni de nem sikerült és akkor eltépte a ruhám. Elkezdtem kiabálni, de senki se volt ott. Nagyon féltem. Gondolkodás nélkül, megrúgtam a férfiasságát és elfutottam. Majdnem elkapott de beértem. - mondtam, könnyek között. Végig néztem rajtuk és mindannyian mérgesek voltak és egyben aggodóak. Stella-nak is folytak a könnyei. Ő oda jött és megölelt. Nem tudom milyen lett volna ha nem rúgom meg. De nem is akarok bele gondolni. Egyszer csak felpattant Niall.
- Ki volt az? - kérdezte mérgesen.
- Nem tudom. - mondtam félénken. - Fiúk kérlek menjetek ki. - mondtam kérlelő hangon. Kimentek. Azt vettem észre, hogy Zayn nem volt ott. Aha látom, nagyon fontos vagyok neki. Akkor nem ment volna el. Miért csinálja ezt? Az ajtóm nyitva maradt és lentről hallottam egy női és egy férfi kacajt. Ne megjöttek. Én nem megyek le. És.....és az a liba a Zayn-nel van. És Zayn nem velem. Hirtelen elkapott a fejfájás.
- Stella kérlek hozz valami gyógyszert. - mondtam barátnőmnek.
- De ittál. - mondta.
- Nem számít csak hozz valamilyen gyógyszert. - mondtam. Tényleg nem érdekelt, hogy ittam. Régebben is vettem be gyógyszert alkoholra. Nem lett tőle semmi bajom. Élek és virulok. Na jó a második nem igaz. Mert virulni nem virulok.
- Én nem hozok gyógyszert. - mondta határozottan. - Nem akarom, hogy bajod legyen. Így tönkre teszed magad. - én csak vállat vonta,. Nem érdekelt semmi. Stella kiment és becsapta az ajtómat. Ha ő nem hoz gyógyszert akkor én. Felálltam és elmentem a fürdőszobámba. Kinyitottam a tükör mellet lévő szekrény ajtót és kivettem belőle egy doboz altatót. Bevettem 3 darabot és vissza mentem a helyemre. Az álmosság, egyből rám jött. Levettem a koszos ruhámat és egy szál fehér neműbe aludtam el.
***
Reggel hangos láb dübörgésre keltem. A fejem majd szét jött. Kikászálódtam az ágyból és a fürdő felé vettem az irányt. Bele néztem e tükörbe és mintha nem is magamat látnám. A hajam össze volt kocolódva, a szemem alatt hatalmas karikák, az arcom sápadt volt. Ez így nem jó. Teljesen kész vagyok. Változtatnom kell. Ezzel a gondolattal beálltam a zuhany alá. Olyan 5 percig áztattam magam, utána magamra kentem a vanília illatú tusfürdőmet és a hajamra a szintén vanília illatú samponomból raktam. Miután kész lettem kiszálltam a zuhanykabinból és egy törölközőt terítettem magamra. Vissza mentem a szobámba és magamra vettem egy fekete csipkés fehérnemű szettet. Oda battyogtam a szekrényemhez és kivettem egy fekete felsőt amire fehér betűkkel volt írva valami meg rövid nadrágot. Kifésültem a hajam és tettem fel egy kis sminket, fogat mostam. Az összhatás meg kell mondjam jól nézett ki.

Amikor belenéztem a tükörbe elvigyorodtam. Azt nem tudom, hogy miért csak úgy. Felvettem a papucsom és lementem a konyhába. Én voltam a második aki lent volt. Liam éppen pakolt ki a hűtőből amikor szóltam.

- Jó reggelt. - mondtam és Liam hátra ugrott mert megijesztettem. Én meg jót röhögtem rajta.

- Neked is. - mondta. - Mitől ez a jó kedv? - kérdezte mosolyogva.

- Nem tudom, csak úgy jött. Mit csinálsz? - kérdeztem.

- Reggelit. Nutellás palacsinta lesz. - amikor kimondta, hogy nutella a hasam megkordult. Mindketten elkezdtünk röhögni. Felajánlottam Lien-nek, hogy segítek. És Liam elfogadta a segítségemet. Amíg én sütöttem a palacsintát ő megterített. Pont mikor készen lettünk akkor jöttek le a többiek. Az első Stella volt. Oda mentem hozzá és megöleltem, oda motyogtam egy sajnálomot is. Ő csak mosolyogva vissza ölelt. Leültünk az asztalhoz és neki kezdtünk. Már csak ketten hiányoztak vajon kik? Hát persze az álom párocska. Hmm. Azt hiszem van egy ötletem.

- Jó reggelt. - köszöntek és leültek.

- Nektek is. - mondtuk. Én felálltam és oda mentem a lányhoz. A többiek megijedve figyelték a cselekedetemet.

- Szia Brooke vagyok. - mondtam "kedvesen".

- Csá én meg Lily. - chh a szánalom meg van. Ha ő így akkor én is. Lily rá nézett Stell-re és megszólalt.

- Mi van nem találták fel a ruhát, hogy pizsamába vagy?? - kérdezte bunkón. Bennem felment a pumpa és vissza szóltam.

- Te Lily és a fogkefét feltalálták? Mert drága van valami a fogacskádon.- mondtam neki a többiek meg elkezdtek röhögni.

- Mi van Stella nem tudod megvédeni magad? - kérdezte az a ringyó. - Harry találkoztál már fésűvel? Nem úgy néz ki. A hajad olyan mintha megb*szott volna 220-as. - mondta. - Niall hogy eszel az egész pofád csokis?! - kérdezte cinkusan. Nekem most lett elegem ebből a nem tudom honnan szerzett büdös dögből.

- Ide figyelj ha engem piszkálsz azt leszarom, de ha legjobb barátaimat akkor azt megbánod te rib*nc. - Lily felröhögött. 

- Miért mit csinálsz? Megütsz? Jajj ne nagyon félek. - felpattantam és odamentem hozzá. Megfogtam a csinos kis szöke haját és belenyomtam a palacsintába. lilynek elakadt a szava.

- Mi van nem tudsz mit mondani? - kérdeztem.

- Te hülye k*rva mit csináltál?! Nézz már magadra, hogy nézel ki. Az én fejemet kellett belenyomni ebbe a szarba? Minek kellett? Elakarod bújtatni a fejemet, hogy a te undóritó lufi fejedet nézzék az én szép arcom helyett? Figyelj már tudod mennyien akarnak úgy kinézni mint én?? - mondta de én közbe vágtam.

- Sehányan. Nekem van undorító lufi fejem? Hallod nem én mázolom be az egész arcomat, hogy úgy nézzek ki, mint egy rossz barbie baba. Ezzel nem mész sokra, hogy kirakod a csöcsöd és olyan szoknyákat veszel fel amibe kint van a a fél valagad!! Nem tudom, hogy Zayn mit eszik rajtad. - mondtam.

- Ohh te féltékeny vagy? Jesszus semmi esélyed nem lenne ellenem. Gondolkozz már. Én legalább tudok adni neki valamit, amit te nem. - mondta.

- Már miért lennék féltékeny?! Lehet, hogy semmi esélyem sincs nála de nem érdekel. Van még sok ezer fiú rajta kívül akiknek kellenék. Legyetek...- megszólalt a telefonom és Adam volt az. Felvettem.

- Szia baby. - mondta

- Szia szép fiú, sajnálom, hogy tegnap nem tudtunk elmenni. De ma jó? - kérdeztem.

- Persze. 12-re legyél kész. Valami csinosat vegyél fel.

- Neked mindent. Szia. - mondtam és leraktam.....

- Hol tartottunk. Ja igen megvan. Legyetek boldogok. Össze is illetek. De én nem fogom az időmet rád pazarolni van ennél jobb dolgom is. - mondtam. - Fiúk és Stella ma 12-kor elmegyek. Nyugi jó helyen leszek. Adam vigyázni fog rám. Nem lesz az mint tegnap. - mondtam. Felmentem a szobámba elkezdtem készülödni. Gyorsan lefürödtem és felvettem egy szoknyát. Megcsináltam a sminkem és hajam. 

Lementem. Mindenkit megöleltem és vártam.

9. rész

Amikor hazaértünk én a bejárati ajtónál leültem és sírtam. Igen, tudom, hogy egy hülye vagyok. Tudom, hogy sokat sírok, de én ilyen vagyok. De én nem csináltam még ilyet, soha. Vagyis soha nem sírtam, még fiú miatt. Stella leült mellém és elkezdett vigasztalni. Na jó csak próbált, mert én nem csináltam semmit. Olyan rossz volt így látni Stella-t. Láttam, hogy próbált segíteni, de én nem mondok neki semmit. Látom rajta, hogy nem esik jól neki. De próbálkozik.
- Stella......... k--kkérlek ...hagyjj. - hangom remegett. Felálltam és elindultam a szobám felé, de megszédültem. Majdnem elestem, de csak majdnem. Mert ott volt a legjobb barátnőm aki elkapott. Gyorsan szólt a fiúknak.
- Fiúk gyertek ide. - kiabálta. Szegény nagyon megrémült.
- Ne hivd idee.....ő..öket. - mondtam remegve. Megint elindultam és most szerencsésen fel is értem. Be mentem a szobámba és lefeküdtem az ágyra és csak sírtam. Megcsörrent a telefonom. Adam volt. Jajj ne a találkozó. Remegő kezekkel felvettem és próbáltam a hangom az eredetire alakítani.
- Szia Adam. - oké ez eddig jó.
- Szia Boo. Hányra jó neked?- kérdezte kedvesen.
- Öhmm Adam most nem jó. Sajnálom. - mondtam bűn bánó hangon.
- Miért? - kérdezte kétségbe esetten.
- Mert.. mert nem tudok elmenni. És kérlek ne kérdezd meg hogy miért. - mondtam után gyorsan, de elrontottam, mert megremegett a hangom.
- Máskor jó? - kérdezte nyugodtan, és nem vette észre a remegő hangom.
- Persze. Bármikor csak ma nem jó. Oké? Sajnálom. - mondtam szomorúan.
- Rendben. Szia. - mondta és bontotta a vonalat. Adam olyan megértő. Nem kérdezte meg, hogy miért. És nem volt mérges amikor azt mondtam, hogy nem jó a ma. Ez a fiú olyan.... olyan aranyos. És én. Chh rólam ne is beszéljünk. Én egy hülye vagyok, mert egy ilyen aranyos fiúnak azt mondom, hogy nem jó a ma. És megint ki miatt? Hát persze, hogy Zayn miatt. Miatta. De azért mert.... mert csókolozott egy másik lánnyal. És...... és én mintha darabokra szakadtam volna. Az arcomon legördült egy könnycsepp és még követte több száz. Arcomat beáztatta a sós folyadék. Csak néztem ki a fejemből. nem tudtam, hogy mit csináljak. Megint eszembe jutott, hogy a kezem.... De mégsem, nem akarok megint korházba kerülni. Óóóoo azt hiszem, rendelek egy Jack Daniel's-t. Hmm nem is rossz ötlet. Jaa de rendelni nem tudok, akkor elmegyek egy kocsmába. Gyorsan átöltöztem valami sexybe.

És felvettem egy hozzá illő magassarkút. Kisminkeltem magam és tádám. Lementem, felvettem a kabátomat és elindultam. Láttam egy árnyékot velem szembe. Közelebb mentem és láttam hogy ki az. Vajon ki volt az? Zayn. Elakartam sétálni mellette, de megfogta a karom.

- Hova mész Brooke? - kérdezte aggodalmasan.

- Közöd? - mondtam bunkón. - Semmi. Szia. - mondtam és már el is mentem. Éreztem, hogy néz de gyorsan elmentem. Sétáltam, még 2 utcát és megláttam egy kocsmát. Bementem leültem a pulthoz és rendeltem.

- Jó estét! Mit adhatok? - kérdezte a pultos lány.

- Neked is. Egy pohár Jack Daniel's-et szeretnék. - mondtam. Ki szolgált én meg lehíztam az első poharat. - Még kérek. - mondtam és ugyan így tettem. Éppen az ötödiket kértem amikor a pultos csaj szolt.

- Nem lesz ez sok? - kérdezte kedvesen.

- Nem számít. - mondtam.

- Fiú? - kérdezte én meg bólintottam. - Mi történt? - kérdezte kedvesen én meg elkezdtem beszélni.

- A legjobb barátom volt pár évvel ezelőtt. Majdnem 4 éve nem láttam. Ide kellett költöznöm 4 napja. Újból találkoztunk és én azt hiszem többet érzek iránta. De ő biztos nem. Ma elmentem sétálni és egy egy másik lánnyal csókolozott. Olyan érzésem volt, mintha több ezer kést szurkodnának a szívembe. Tudom, hogy ez így gyerekes csak .... csak most vagyok először szerelmes. Persze volt már pár pasim de náluk nem éreztem ezt. És így olyan rossz. - mondtam és észre se vettem, hogy megindultak a könnyeim.

- Ez durva. - mondta a lány. - És mióta érzed ezt? Vagyis már azelőtt is érezted amielőtt elment volna? - kérdezte és én nem tudtam rá válaszolni. Azelőtt többet éreztem volna iránta? Azt hiszem.

- Azt hiszem, csak akkor még nem volt ilyen erős. Na de hagyjuk. Nem akarok róla beszélni. - mondtam és megöleltem. - Akkor kaphatok még egy pohárral? - kérdeztem. Ő csak mosolyogva bólintott és töltött még egy pohárral. Megittam. És mi a neved? - kérdeztem.

- Alice. - mondta mosolyogva.

- Szép név. Az enyém Brooke. - mondtam. Egy fiú leült mellém és engem nézett. Nagyon zavart. Át ültem egy másik székre, erre elmosolyodott a fiú. De nem az a kedves mosoly volt hanem , perverz. Én megijedtem. Mondtam Alice-nek, hogy megyek. Ki mentem a kocsmából és ott álltam egyedül. Elindultam, dülöngélve. Elkezdtem érezni a pia hatását. Csak úgy elkezdtem nevetni. Nem tudom, hogy min, talán magamon. Épp egy lámpa alatt álltam amikor lépéseket hallottam. Megfordultam és az a fiú állt ott aki a kocsmába volt. 

- Szia mit keresel? - kérdeztem félve.

- Téged. - mondta. Bennem meg megállt az ütő annyira megijedtem. Elkezdtem elsétálni onnan, de jött utánam. Kicsit gyorsabb tempóba kezdtem, és már csak egy utca volt vissza. Amikor megfogta a kezem és magához húzott. Elkezdte csókolgatni a nyakam, én próbáltam ellökni de nem tudtam. Elkezdte a ruhámat leszedni de én nem engedtem.

- SEGÍTSÉG!! SEGÍTSÉG!! - kiabáltam torkom szakadtából.

- Shhh cica ha hagyod magad nem fog fájni. - mondta. Engem elkapott a hányinger. Ellöktem magamtól elakartam futni, de megint elkapta a kezem. Az arcom tiszta könny volt. A pasi eltépte a ruhám.  Nem érdekelt csak az, hogy elmehessek innen. Gondolkozás nélkül, teljes erőből tökön rúgtam a pasit. Össze rogyott. Én kaptam az alkalmon és elfutottam. Már csak két ház és otthon vagyok. Ekkor meghallottam mögöttem láb dübörgéseket és még gyorsabb voltam. Épp, hogy beestem a kapun. Majdnem elkapott megint. Gyorsan bementem a házba. Mindenki fönt volt. Amikor meghallották az ajtó csapodást mindenki föl ugrott. Oda jöttek, nem inkább futottak hozzám.

- Mit történt Brooke? - kérdezte Stella aggódó tekintettel. Én csak vállat vontam. Végig nézett rajtam. Kikerekedett a szeme amikor meglátta a horzsolást a lábamon, a szakadt ruhámat, az eleknődött sminkemet és a szétjött hajamat. - Úristen. - motyogta.

- Mondj már valamit! - kiabált Stella. Ilyennek még soha nem láttam.

- M-majd elmondom. - mondtam dadogva.

- Ne majd, hanem most! - szólt közbe Zayn.

- Te fogd be a szádat és neked amúgy se mondom meg. - rivalltam rá.

- Fiúk sajnálom, hogy ilyen vagyok csak sok volt a mai nap. - mondtam. Mondtam végén remegett a hangom. Egy könnycsepp kiakart buggyani de vissza tartottam. - És Stella bocsánat, hogy bunkó vagyok de ... de. Ez nekem sok!! Én ezt nem bírom. - mondtam és felrohantam a szobámba. Nem érdekelt senki és semmi. Valaki utánam jött. Bejött a szobámba és leguggolt hozzám.

- Figyelj nekem elmondhatsz mindent. - mondta Stella.

- Tudod milyen rossz?! Először Zayn aztán majdnem megerőszakoltak. Nekem ez sok egy napra. - mondtam kicsit hangosan.

- Mi az  hogy majdnem megerőszakoltak?? - jöttek be a fiúk is.

8. rész

Mikor végeztünk a beszélgetésünkkel, lementünk reggelizni. Amikor leértünk, mind az öten rám kapták a fejüket. Én csak mosolyogva figyeltem őket
- Jó reggelt.- mondtam mosolyogva.
- Ki volt az a fiú? - kérdezte Zayn.
- Egy barátom.- mondtam és helyet foglaltam.
- Miért volt itt? - kérdezte idegesebben.
- Mi az kérdezz-feleleket  játszunk? - kérdeztem pajkosan.
- Válaszolj már! Mit csináltatok? - huuu milyen mérges.
- Zayn ide figyelj neked ehhez semmi közöd. Ő egy barátom. Ennyi. - mondtam már én is egy kicsit idegesen, de Zayn rám sem figyelt.
- Ha csak a barátod lenne akkor nem csókoloztatok volna. Na mondj már valamit. - kiabált és én kezdtem félni.
- Igen csókoloztunk mert ........ Az ég szerelmére Zayn fogd már fel, hogy egy csöppnyi közöd sincs hozzá. Miért nem érted meg?? - már én is kiabáltam.
- Mi az hogy nincs közöm hozzá?? Tudtommal legjobb barátok vagyunk. - na ennyi kellett és eltört a mécses.
- Mi legjobb barátok? Zayn ne már. Hogy képzelhetsz ilyet. hogy mi legjobb barátok vagyunk?? Idóta vagy!! Nem hogy legjobb barátok, még csak barátok se. Mi CSAK haverok vagyunk! Érted??? De persze igen elfelejtek mindent a kedvedért. Még mit nem!! Te tudod milyen szar volt. De hagyjuk ne menjünk az elejére. - már nem birtam ki hogy ne kiabáljak.
- Én.... én sajnálom. - komolyan ennyit birt kinyögni? Szánalmas.
- Ne sajnáld nem kell. Nem kell a sajnálatod. Na mindegy én elmentem. Sziasztok. - mondtam és felmentem az emeletre. Gyorsan felkaptam egy szürke farmert és egy szürke alapon rózsaszín feliratos pólót. Felvettem egy cipőt és pár kiegészítőt. Amikor leértem a földszintre felvettem a bőrdzsekimet. Jól van, hideg van kint.

Bedugtam a fülesemet és elindultam sétálni. Éppen a James Arthur - Impossible -t hallgattam amikor arra eszméltem fel, hogy egy parkban vagyok. Gondolataim egyikről a másikra ugrottak át. Zayn.... Már megint Zayn-re gondolok. Miért gondolok rá ilyen sokat? Miért szerettem belé? Miért ilyen furcsa? Túl sok a miért. Nekem ő volt a legjobb barátom. De lehet, hogy többet éreztem iránta? Nem tudom. Akkor olyan más volt minden. Én boldog voltam, nagyon. Most is boldog vagyok, nem mégsem. Csak vidám azért, mert lett egy nagyon aranyos, kedves barátnőm. Adam meg olyan aranyos, de az a baj, hogy csak tetszik. Mert én Zayn-be vagyok szerelmes. Már megint Zayn.... Emlékszem, hogyan ismerkedtünk meg. 

" Az ovodában egyedül játszottam, és elvették tőlem a játékomat. Én elkezdtem sírni,

de oda jött hozzám egy kisfiú és megkérdezte, hogy mi a bajom.

Oda motyogtam, hogy elvették a játékomat. Erre a kisfiú mégközelebb jött és megölelt.

Én megilletődtem és nem tudtam, hogy mitcsináljak, ezért csak álltam ott, mint egy bábu.

Elengedett és a szemembe nézett.

- Zayn vagyok. - mondta és is megmondtam a nevem.

- Brooke. - mondtam félve.

- Gyere játssz velem, én leszek a barátod. - mondta Zayn az újdonsült barátom."

Itt kezdődött el a barátságunk. Arra eszméltem, fel hogy esik az eső. Nem zavart tovább sétáltam. Már mindenem tiszta víz volt amikor...... amikor megláttam Zayn-t csókolozni egy lánnyal. Én azt hittem ott rokkanok össze. Elkezdtem futni, megbotlottam valamiben és elestem. A könnyek mosták az arcom, de nem látszott az esőben. Ott ültem összetörten, sírva. Megcsörrent a telefonom. Meglepődtem, Harry hívott. De nem vettem fel. Most megpróbált Lou is de neki is kinyomtam. Fel hívtam Stell-t. Felvette. 

- U...ugye ne..nem vaaaagy ki..kihangosítva? - kérdeztem elcsukló hangon.

- Hol vagy? - ez volt az első kérdése.

- N....nem tudom. - hüppögtem.

- Brooke mi az, hogy nem tudod? - kérdezte egy fiú hang, Harry.

- M....mondom .............. hhogy nnnem t...tudom hogy h..hol ...vagyok. - zokogtam a telefonba. Nem birtam megszólalni annyira elgyengültem.

- Jellemezd a helyet.- mondta de én nem válaszoltam. Ott ültem egyedül a földön sírva, összetörve. Megpróbáltam halkan sírni de nem nagyon ment.

- Brooke itt vagy? Brookline ne szórakozz!! - kiabált Harry.

- K...kérlek nee kiiii..abálj. - zokogtam. Kinyomtam. Lefényképeztem a környéket és elküldtem Harry-nek.

Itt vagyok.

xx Brooke.

Elküldtem az üzenetet. Teljesen kimerültem. Azt sem tudtam, hogy hol vagyok. Sötétedett, elkezdtem félni. Egyre jobban sírtam az zugó esőben. Egyszer csak azt vettem észre, hogy felém tart egy autó. Azt hittem elakar ütni, jó is lenne. De megállt előttem és kiugrott belőle barátnőm, Harry és a másik 3 fiú. Harry felkapott az ölébe és berakott a kocsiba. Berakott Liam ölébe én meg a nyakába temettem az arcom és csak sírtam. Annyira fájt minden. Életemben először vagyok szerelmes. Én azt hittem, hogy az tök jó érzés, de rá kellett jönnöm, hogy mégse.

7. rész

Reggel amikor fordultam az ágyon egy testbe ütköztem. Egyből kipattantak a szemeim, annyira megijedtem. Óvatosan kinyitottam a szemem, hogy megnézzem ki az.Az a fiú volt akivel tegnap találkoztam. Azt hiszem Adam a neve. Kiakartam kelni az ágyból, de mégse keltem ki. Mi van ha lefeküdtünk?? Úristen én ezt nem akartam. Gyorsan felkeltem Adam-et.
- Adam kelj fel. - szólogattam halkan. De semmi. Most oda hajoltam hozzá és adtam egy puszit az arcára. Erre már inyitotta a szemét és mosolygott.
- Jóreggelt. - mondta.
- Neked is. Öhm... izé.. ugye mi nem feküdtünk le?? - kérdeztem félve.
- Nyugi nem. - mondta kedvesen.
- Akkor mi történt? - kérdeztem.
- Miután végeztél a táncolással, ami egyébként tök jó volt, vissza jöttél hozzám és beszélgettünk, táncoltunk aztán megcsókoltál. - mondta én meg lesütöttem a fejem szégyenembe.
- Sajnálom. - mondtam, de nem birtam a szemeibe nézni.
- Nem kell sajnálni, mert vissza csókoltam. - mondta én meg nagyon meglepődtem. Mi?? Egy ilyen helyes srác vissza csókolt?? Úristen. Csak az a baj hogy nem belé vagyok szerelmes. Remélem eltudom felejteni Zaynt. Nehéz lesz de megpróbálom. Miután végeztem a gondolat menetemmel lecsaptam Adam ajkaira. Belemosolygott a csókba. Amikor elváltak ajkaink a szemébe néztem és elmosolyodtam. Ő is ugyanígy tett, majd kacsintott egyet. Gyorsan rám ült lovagló ülésben és elkezdett csikizni. Én elkezdtem vísitani, mint egy hülye gyerek és röhögtem. Már annyira röhögtem, hogy folytak a könnyeim.
- Hagyd........ már...... abba! - mondtam, nem is inkább vísitottam.
- Abba hagyom egy csókért. - mondta, én meg bólogattam, mert már annyira röhögtem, hogy nem tudtam megszólalni.

 Pont amikor ajkaink össze értek akkor lépett be valaki. Gyorsan ketté váltunk és az ajtó felé néztünk. Zayn állt ott tátott szájjal. Én egyből elpirultam.
- Öhhm bocsi csak azt hittem, hogy baj van. - mondta zavartan.
- Semmi gond. - mondtam nyugodtan.
- Akkor én nem is zavarok sziasztok. - mondta és már távozott is.
- Na hol tartottunk? - kérdezte Adam, és száját az enyémre nyomta. Nekem valahogy elment a kedvem az egésztől. Fogalmam sincs miért.
- Ne, Adam most nincs hozzá hangulatom. Sajnálom. - mondtam és adtam egy puszit az arcára.
- Rendben. - mondta, én meg elhittem, hogy nem haragszik. Valami elkezdett csipogni. Adam telefonja volt az üzenete jött.
- Figyelj nekem most el kell mennem, dolgozni. - mondta és gyorsan felöltözött. Én úgy ahogy voltam lementem vele. Ki kísértem az ajtóhoz és adtam neki egy csókot.
- Ma még találkozunk? -kérdezte aranyosan.
- Persze, majd hívj, hogy mikor. - mondtam mosolyogva. Lehajolt hozzám és adott egy puszit a homlokomra. Mosolyogva csuktam be az ajtót. Amikor hátra fordultam 6 csodálkozó szempárral találtam szembe magam. Én csak mosolyogva végig néztem rajtuk és megfogtam Stell kezét és magam után húztam a szobámba.
- Mi történt?? - kérdezte csodálkozva.
- Elmesélte, hogy tegnap megcsókoltam és, hogy vissza csókolt. Én meg ezután lecsaptam ajkaira és utána megcsikizett én meg sikítottam. Aztán azt mondta, hogy 1 csókért cserébe abba hagyja. És amikor összeért a szánk pont akkor nyitott be Zayn. Tudod milyen zavarba voltam?? Gyorsan bocsánatot kért és kiment. Aztán nekem elment a kedvem az egésztől és írtak neki egy sms-t hogy mennie kell dolgozni.És ennyi. - meséltem el egy szuszra.
- Nekem ez nem tetszik. - mondta barátnőm. Én meg fura fejet vághattam ezért elkezdett nevetni.
- Mi nem tetszik Stella? - kérdeztem egy kicsit ironikusan.
- Inkább hagyjuk nem akarok veszekedni. - mondta.
- De kérlek mond el. - kérleltem.
- Biztos?? -bólintottam- De akkor megígéred, hogy nem fogunk veszekedni. Szerintem Adam csak kihasznál. - mondta nekem meg kikerekedtek a szemeim.
- Mi van?? Ezt honnan veszed?? - kérdeztem egy kicsit hangosabban a kelleténél.
- Ezt nem akartam. Na mindegy. Szia. - mondta és kiment a szobából.
- Stella várj már. - kiabáltam utána. Nem állt meg ezért utána mentem. A lépcső legfelső fokán ült és sírt. Nekem is megeredtek a könnyeim, én hülye megbántottam a legjobb barátnőmet. Oda ültem mellé és átöleltem.
- Figyelj Stella sajnálom. - mondtam hüppögve. - Nem akartam kiabálni. Megbocsájtasz? Kérlek.
- Semmi baj Boo. Csak tudod rosszul esett, pedig megígérted, hogy nem kiabálsz. - mondta szomorúan.
- Tudom és sajnálom. Tudod, hogy szeretlek. Semmiért nem akarnám elveszíteni a barátságod. - mondtam és tényleg így gondoltam.
- Én is szeretlek. És én is sajnálom, túl érzékeny vagyok. Én sem akarom elveszíteni a barátságod. - mondta és megölelt.

Én vissza öleltem. Felálltam és felhúztam őt is és vissza mentünk a szobámba.
- És Zayn-nel mi van? Már nem érzed azt? - kérdezte.
- Shh halkabban. - mondtam- De még mindig csak itt van Adam és ő olyan aranyos és annyira tetszik. De Zayn.... Zayn-nél más van ő...... ő olyan fura és imádom az arcát és mindenét. Fogalmam sincs mit csináljak. Most Adam-mal olyan jól megvagyunk.
- Ahjj ez az Adam. - mondta barátnőm rosszalóan. Én még mindig nem érem, hogy miért ilyen.

6. rész

- Bejössz? - kérdeztem kedvesen Stelltől.
- Hát ha nem zavarok akkor igen. - mondta.
- Te hülye, akkor nem kérdeztem volna meg. Te sose zavarsz. - mondtam mosolyogva. Bementünk a házba, de senki se volt otthon. - Várj megnézem, hátha alszanak. - felszaladtam a lépcsőn. George bácsiék szobája felé vettem az irányt, benéztem de senki nem volt ott. - Nincs itt senki. - kiabáltam Stellanak.
- Oké, találtam egy cetlit gyere le. - kiabált vissza. Lementem a konyhába és belenyomta a kezembe a cetlit.

El kellett utaznunk 1 hétre. 

Mi is csak most tudtuk meg, és nem akartunk felhívni,

mert nem akartunk zavarni.

Rosie néni & George bácsi

- Ez jó, nagyon jó. - mondtam egyre hangosabban. - Én még bulizni akarok.

- Én is. Öltözzünk át, de vegyünk alúlra fürdő ruhát. - mondta.

- Kiírom twitterre. Addig te vegyél elő piát. - mondtam Stellának.
@Brooke_Smith: Ma este buliii. Nálunk :)) Ugye @Stella_Berry ?? - ezt írtam ki twitterre.
- Kiírtam. A piákat elővetted?? - kérdeztem.
- Igen, hu jó sok van. - mondta aranyosan.
- Gyere adok ruhát és öltözzünk át. - mondtam. Megfogtam a kezét és felhúztam az emeltre. Ott elővettem egy csomó ruhát és elkezdtünk válogatni. Végül megtaláltuk hogy mit szeretnénk felvenni. Mindketten egy rövid nadrágot vettünk fel csak én egy bézs színűt míg Stella egy farmer anyagút. A pólója fehér volt rajta mintával az enyém sima fehér. Rajtam még volt egy kék blézer, Stellán meg egy farmer mellény. Cipőnek meg ugyanolyan fekete nyitott orrú magassarkút vettünk fel.

A fürdőruha ugyan olyan volt csak más színben, mind a kettőnknek megvan csavarva a felső rész és egy masniba van kötve.

- Kész vagy? - kérdezte barátnőm.

- Igen, akkor menjünk le kapcsoljuk be a zenét és kezdődhet a buli. - mondtam felpörögve. Lementünk a nappaliba és bekapcsoltuk a zenét max hangerőre raktam. Kimentem a konyhába és hoztam be chipset, mogyorót meg ilyeneket. Pont mikor kész lettem csengettek. Oda mentem az ajtóhoz és kinyitottam. Egy kicsit meglepődtem.

- Hát ti? - kérdeztem a Louiséktól.

- Miért nem szóltatok, hogy eljöttetek? Tudod, hogy aggódtunk értetek. Egyébként jól táncoltatok. - mondta Harry aggodalmasan, de a végén kacsintott egyet. Istenem de perverz ez a gyerek.

- Azért, mert nem akartunk zavarni, meg rám nyomult egy pasi. És köszi. - mondtam kedvesen, de a végét kacéran mondtam.

- Háát ezért nem kell ilyen jól táncolni. Uhm tényleg megismételitek még egyszer. - mondta egy kaján mosoly kiséretében.

- Naa állj, már le. És nem. - mondtam hülyülve.

- Naa csak az én kedvemért. - mondta cukin, miközben boci szemekkel nézett rám.

- Nem is tudom. Mennyire szeretnéd?? - kérdeztem belemenve a játékba.

- Nagyon nagyon. - mondta.

- Egy ölelésért cserébe és majd egyszer még táncolunk neked. Megígérem. - mondtam. Elkezdett gondolkodni, de végül bólintott egyet és megölelt. Tekintetem Zaynre tévedt, a szemei aggodalmat,  szomorúságot és egy kis féltékenységet mutatott. Miért lenne féltékeny?? Á én hülye vagyok. Elengedtem Harryt és megöleltem a többieket is. Amikor Zaynhez értem a szívem úgy dübörgött, hogy azt hittem, hogy kiesik, a hasamba mintha lepkék keltek volna életre. A tenyerem izzadt, és amikor hozzám ért kirázott a hideg, de belül melegség öntött el. Én belé estem, pedig nem szabadott volna. Elváltunk egy mástól és beengedtem a többieket. Oda mentünk Stellához és a többiek megölelték. Megfogtam a kezét és egy kicsit arrább húztam.

- Megint táncolnunk kell. - mondtam mosolyogva.

- Mi?? Minek?? - kérdezte, szegényem egy kicsit hülye fejet vágott.

- Mert megígértem Hazznak. - mondtam neki.

- Miért ígérted meg?? 

- Mert azt mondta, hogy nagyon tetszett neki. És ezért megígértem. Ugye nem baj?? - kérdeztem félénken.

- Nem, nem baj. Bocsi, hogy felhúztam magam, pedig nem szoktam. Nem tudom mi ütött belém. - mondta aranyosan.

- Semmi gond, gyere nyissuk ki az ajtót, mert megint csöngettek. - kinyitottuk az ajtót, beengedtük a vendégeket és bele vágtunk az éjszakába. Elmentem piáért amikor nekimentem valakinek. Elestem és ami a pohárba volt rám ömlött.

- Jaaj, bocsi ne haragudj. - mondta egy fiú. Amikor felnéztem egy csodálatos kék szemű fiú állt ott és kezét nyújtotta. Én csak néztem azokba az ellenállhatatlan szemekbe. Miután feleszméltem a bambulásból elfogadtam a kezét.

- Se-semmi baj. - mondtam dadogva. Lenéztem a pólómra és ott volt egy nagy barna folt. Megrántottam a vállam és lekaptam magamról a pólót. A fiú nagyot nézett, de nem zavart.

- Meg tudhatnám a neved?? - kérdezte aranyosan mosolyogva.

- Brooke. A tiéd? - mondtam magamhoz térve.

- Adam. - mondta a srác. Pont most csendült fel barátnőm kedvenc zenéje. Oda jött meg fogta a kezem és elrángatott Adamtől. - Mindjárt vissza jövök csak táncolok. - mondtam neki. Ő csak bólintott és mosolygott.

- Várj szóljunk Hazznak. - mondtam és megfordultam. Egy testnek neki mentem. Felnézte és zöld szempárral találtam szembe magam.

- Ooo Harry pont téged kereslek. Most táncolunk ha érdekel. - mondtam és a srácnak megcsillant a szeme Vissza fordultam Stellhez és mentünk tovább. Megint elkezdtünk egymásnak simulva táncolni. Amikor vége lett a számnak elkezdtünk hülyülni. 

- Figyu nekem mennem kell Adamhez. - mondtam Stellának.

- Oh oké. - mondta egy kicsit szomorúan.

- Héé mi a baj?? Én csak megígértem, neki , hogy vissza megyek hozzá. - mondtam barátnőmnek.

- Á semmi. Csak ahjj az hogy ugye nem hanyagolsz majd el ?? - kérdezte már majdnem sírva. Jaj szegényem.

- Nehogy sírj! Te vagy a VILÁG LEGJOBB BARÁTNŐJE!! Semmi pénzért nem hanyagolnálak el szeretlek. - mondtam neki és adtam egy cuppanós puszit az arcára.

- Oké. Köszönöm hogy vagy nekem. Én is szeretlek. - mondta sokkal jobb kedvűen.

- De most már tényleg megyek.