- Jó reggelt.- mondtam mosolyogva.
- Ki volt az a fiú? - kérdezte Zayn.
- Egy barátom.- mondtam és helyet foglaltam.
- Miért volt itt? - kérdezte idegesebben.
- Mi az kérdezz-feleleket játszunk? - kérdeztem pajkosan.
- Válaszolj már! Mit csináltatok? - huuu milyen mérges.
- Zayn ide figyelj neked ehhez semmi közöd. Ő egy barátom. Ennyi. - mondtam már én is egy kicsit idegesen, de Zayn rám sem figyelt.
- Ha csak a barátod lenne akkor nem csókoloztatok volna. Na mondj már valamit. - kiabált és én kezdtem félni.
- Igen csókoloztunk mert ........ Az ég szerelmére Zayn fogd már fel, hogy egy csöppnyi közöd sincs hozzá. Miért nem érted meg?? - már én is kiabáltam.
- Mi az hogy nincs közöm hozzá?? Tudtommal legjobb barátok vagyunk. - na ennyi kellett és eltört a mécses.
- Mi legjobb barátok? Zayn ne már. Hogy képzelhetsz ilyet. hogy mi legjobb barátok vagyunk?? Idóta vagy!! Nem hogy legjobb barátok, még csak barátok se. Mi CSAK haverok vagyunk! Érted??? De persze igen elfelejtek mindent a kedvedért. Még mit nem!! Te tudod milyen szar volt. De hagyjuk ne menjünk az elejére. - már nem birtam ki hogy ne kiabáljak.
- Én.... én sajnálom. - komolyan ennyit birt kinyögni? Szánalmas.
- Ne sajnáld nem kell. Nem kell a sajnálatod. Na mindegy én elmentem. Sziasztok. - mondtam és felmentem az emeletre. Gyorsan felkaptam egy szürke farmert és egy szürke alapon rózsaszín feliratos pólót. Felvettem egy cipőt és pár kiegészítőt. Amikor leértem a földszintre felvettem a bőrdzsekimet. Jól van, hideg van kint.
Bedugtam a fülesemet és elindultam sétálni. Éppen a James Arthur - Impossible -t hallgattam amikor arra eszméltem fel, hogy egy parkban vagyok. Gondolataim egyikről a másikra ugrottak át. Zayn.... Már megint Zayn-re gondolok. Miért gondolok rá ilyen sokat? Miért szerettem belé? Miért ilyen furcsa? Túl sok a miért. Nekem ő volt a legjobb barátom. De lehet, hogy többet éreztem iránta? Nem tudom. Akkor olyan más volt minden. Én boldog voltam, nagyon. Most is boldog vagyok, nem mégsem. Csak vidám azért, mert lett egy nagyon aranyos, kedves barátnőm. Adam meg olyan aranyos, de az a baj, hogy csak tetszik. Mert én Zayn-be vagyok szerelmes. Már megint Zayn.... Emlékszem, hogyan ismerkedtünk meg.
" Az ovodában egyedül játszottam, és elvették tőlem a játékomat. Én elkezdtem sírni,
de oda jött hozzám egy kisfiú és megkérdezte, hogy mi a bajom.
Oda motyogtam, hogy elvették a játékomat. Erre a kisfiú mégközelebb jött és megölelt.
Én megilletődtem és nem tudtam, hogy mitcsináljak, ezért csak álltam ott, mint egy bábu.
Elengedett és a szemembe nézett.
- Zayn vagyok. - mondta és is megmondtam a nevem.
- Brooke. - mondtam félve.
- Gyere játssz velem, én leszek a barátod. - mondta Zayn az újdonsült barátom."
Itt kezdődött el a barátságunk. Arra eszméltem, fel hogy esik az eső. Nem zavart tovább sétáltam. Már mindenem tiszta víz volt amikor...... amikor megláttam Zayn-t csókolozni egy lánnyal. Én azt hittem ott rokkanok össze. Elkezdtem futni, megbotlottam valamiben és elestem. A könnyek mosták az arcom, de nem látszott az esőben. Ott ültem összetörten, sírva. Megcsörrent a telefonom. Meglepődtem, Harry hívott. De nem vettem fel. Most megpróbált Lou is de neki is kinyomtam. Fel hívtam Stell-t. Felvette.
- U...ugye ne..nem vaaaagy ki..kihangosítva? - kérdeztem elcsukló hangon.
- Hol vagy? - ez volt az első kérdése.
- N....nem tudom. - hüppögtem.
- Brooke mi az, hogy nem tudod? - kérdezte egy fiú hang, Harry.
- M....mondom .............. hhogy nnnem t...tudom hogy h..hol ...vagyok. - zokogtam a telefonba. Nem birtam megszólalni annyira elgyengültem.
- Jellemezd a helyet.- mondta de én nem válaszoltam. Ott ültem egyedül a földön sírva, összetörve. Megpróbáltam halkan sírni de nem nagyon ment.
- Brooke itt vagy? Brookline ne szórakozz!! - kiabált Harry.
- K...kérlek nee kiiii..abálj. - zokogtam. Kinyomtam. Lefényképeztem a környéket és elküldtem Harry-nek.
Itt vagyok.
xx Brooke.
Elküldtem az üzenetet. Teljesen kimerültem. Azt sem tudtam, hogy hol vagyok. Sötétedett, elkezdtem félni. Egyre jobban sírtam az zugó esőben. Egyszer csak azt vettem észre, hogy felém tart egy autó. Azt hittem elakar ütni, jó is lenne. De megállt előttem és kiugrott belőle barátnőm, Harry és a másik 3 fiú. Harry felkapott az ölébe és berakott a kocsiba. Berakott Liam ölébe én meg a nyakába temettem az arcom és csak sírtam. Annyira fájt minden. Életemben először vagyok szerelmes. Én azt hittem, hogy az tök jó érzés, de rá kellett jönnöm, hogy mégse.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése