11. rész

*Zayn szemszöge*

Amikor leértünk a konyhába, mindenki ott volt. Köszöntünk nekik, vissza kőszöntek. Brooke felállt és oda ment Lilyhez. Jajj ne.
- Szia Brooke vagyok. - mondta Brooke "kedvesen".
- Csá én meg Lily. - mondta nem túl kedvesen Lily. Ránézett Stellara, majd megszólalt. Ebből nem fog kisülni semmi jó.
- Mi van nem találták fel a ruhát, hogy pizsamába vagy?? - kérdezte bunkón. Láttam, hogy Brooke mèrgesebb lesz.
- Te Lily és a fogkefét feltalálták? Mert drága van valami a fogacskádon.- mondta Brooke, a többiek pedig felröhöhtek. Ez nekem bem tetszik.
- Mi van Stella nem tudod megvédeni magad? - kérdezte Lily. - Harry találkoztál már fésűvel? Nem úgy néz ki. A hajad olyan mintha megb*szott volna 220-as. - mondta. - Niall hogy eszel az egész pofád csokis?! - kérdezte cinikusan. Ajjaj ha Brooke megszólal abból nem lesz valami jó. Most ki mellé álljak? Jó ez hülye kérdés, mert alap, hogy Boo mellé állok.
- Ide figyelj ha engem piszkálsz azt leszarom, de ha legjobb barátaimat akkor azt megbánod te rib*nc. - Lily felröhögött. Brooke egyre mérgesebb lett.
- Miért mit csinálsz? Megütsz? Jajj ne nagyon félek. - felpattant Brooke és odament Lilyhez. Megfogta a fejèt és bumm, belenyomta a palacsintába.
- Mi van nem tudsz mit mondani? - kérdezte Brooke. Asszem leállhatna.
- Te hülye k*rva mit csináltál?! Nézz már magadra, hogy nézel ki. Az én fejemet kellett belenyomni ebbe a szarba? Minek kellett? Elakarod bújtatni a fejemet, hogy a te undóritó lufi fejedet nézzék az én szép arcom helyett? Figyelj már tudod mennyien akarnak úgy kinézni mint én?? - mondta Lily. Na jó ezt nem kellett volna. Mit képzel magáról?! Brooke gyönyörű! Mi az, hogy lufi feje van?!
- Sehányan. Nekem van undorító lufi fejem? Hallod nem én mázolom be az egész arcomat, hogy úgy nézzek ki, mint egy rossz barbie baba. Ezzel nem mész sokra, hogy kirakod a csöcsöd és olyan szoknyákat veszel fel amibe kint van a a fél valagad!! Nem tudom, hogy Zayn mit eszik rajtad. - mondta. Na ez meglepett. Féltékeny lenne?? Biztos nem. De ha mégis?
- Ohh te féltékeny vagy? Jesszus semmi esélyed nem lenne ellenem. Gondolkozz már. Én legalább tudok adni neki valamit, amit te nem. - mondta. Mond azt hogy igen.
- Már miért lennék féltékeny?! Lehet, hogy semmi esélyem sincs nála de nem érdekel. Van még sok ezer fiú rajta kívül akiknek kellenék. Legyetek...- na jó. Azt hiszem tényleg nincs semmi esélyem se. Még barátok se vagyunk. Megcsőrrent a telefonja és elkezdett mosolyogni. Amint beleszoltak a telefonba elpirult.
- Szia szép fiú, sajnálom, hogy tegnap nem tudtunk elmenni. De ma jó? - mondta, bennem meg felment a pumpa. Ki teszi neki az agyát?? Talán Adam. Argh tünne már el.
- Neked mindent. Szia. - mondta ki az utolsó 3 szavát és úgy mosolygott, mint a tejbetök.
- Hol tartottunk. Ja igen megvan. Legyetek boldogok. Össze is illetek. De én nem fogom az időmet rád pazarolni van ennél jobb dolgom is. - mondta. És folytatta. - Fiúk és Stella ma 12-kor elmegyek. Nyugi jó helyen leszek. Adam vigyázni fog rám. Nem lesz az mint tegnap. - mondta. Miért? Mi történt tegnap? Ugye nem bántották? Ha igen én megölöm aki bántotta. Brooke felment a szobájába. Én megfogtam Lily kezét és behúztam a szobámba.
- Mégis mièrt kellett ez? - kérdeztem mérgesen. Nem hiszem el.
- Mi az hogy miért kellett ez? Most annak a ringyónak a pártját fogod?? - sipitozott.
- Ringyó? Na ne kezd. Figyelj nem állok senki pártján, de ne hívd mègegyszer ringyónak, okè baby? - kérdeztem.
- Ok.... - mondta és megcsókolt. Lejjebb ment ès a nyakamhoz ért, elkeudte szívni, èn meg dörmögtem allatta.

*Brooke szemszöge*

Pont amikor megöleltem őket, akkor csöngettek. Gyorsan kiszabadultam Harry karjai közül és az ajtóhoz siettem.
- Sziasztok, majd jövök vagy nem. -mondtam és kiviharoztam. Az ajtóban állt. Fekete csőnadrágban volt ès egy kockás ingben. Végig mért, és közelebb jött hozzám. Arca közeledett az enyémhez, ajkunk összeért s egy csókban forrtunk össze. Miután ajkaink elváltak egymástól, fejem lehajtottam, hogy hajam eltakarja arcom, mivel teljes pirosság bórította arcomat.
- Szia baby. Csini vagy, mehetünk? - kèrdezte s kacsintott egyet.
- Szia persze. - mondtam. Megfogta a kezem és elvezetett az autóig. Kinyitotta nekem, majd beültem és becsatoltam magam. Adam átfutott a másik oldalra és gyorsan beül. Elinditott a kocsit és utnak indultunk. Körül belül 10 perce mehettünk amikor egy kezet éreztem a combomon. A fejem odafordítottam és csak mosolyogtam.
- Mikor érünk oda? - kérdeztem és mosolyogtam.
- Még 10 perc. - mondta miközben rám pillantott. Oda nyúltam a rádióhoz és bekapcsoltak. Halkan szól Ed Sheeran - Kiss meje. Jajj de imádom, halkan elkezdtem énekelni. Adam meg elkezdett röhögni. Hát a hangom nem valami csodás, ezzel tisztán is vagyok de akkor sem kell kinevetni. Nem mindenkinek lehet jó hangja oké? A motor leállt. Én kiakartam szállni, de Adam megfogta a karom jelzés képpen, hogy menjek ki. Én kérdőn néztem rá.
- Várj. Ezt rád rakom. - lobált a szemem előtt egy sálat, amit a szememre kötött.
- Én így nem tudok menni. - mondtam és elkezdtem botladozni. Egyszer csak egy kezet éreztem a térdhajlatomnál és a derekamnál, éreztem amint eltűnik a talaj a lábamról. Adam felvett.
- Köszönöm. - mondtam és kitapogattam az arcát, adtam neki egy cuppanóa puszit.
- Fujj tiszta nyál lett az arcom. - mondta röhögve.
- Megérdemelted. - mondtam.
- Miért? - kérdezet ès éreztem hangján, hogy nem èrti.
- A kocsiban amikor énekeltem ki nevettél. - mondtam és kinyújtottam a nyelvem.
- Hát, szar a hangod. - mondta meg a tényt amit eddig is tudtam.
- Kössz. - mondtam komolyan, majd elkezdtem kacagni. - Mikor raksz le? - kérdeztem.
- Most. - mondta majd lerakott. Levettem a kendőt és..... És egy asztalt láttam, amin rózsa szirmok voltak elszorva. Meg szólalni nem tudtam olyan gyönyörű volt. Adam nyakába ugrottam és megcsókoltam. Ő csak mosolyogva vissza csókolt. Elfoglaltuk a helyünket és elkezdtünk enni. Már megettük a levest ès a másodikat is. Most jön a desszert. Hmm nyamii nutellába mártott eper. A kedvencem. Adam megfogott egy epret, belemártotta a nutellába és a szám elé rakta. Én kinyitottam a számat ő meg bele rakta az epret. Az érzés mámorító volt. Amíg nem figyelt belenyúltam a nutellába és az arcához raktam a kezem. Amikor felém nézett összekentem az egész arcát. Én elkezdtem röhögni. Adam vissza vágott ő is belenyúlt ès összekent. Én meg vissza. Így ment ez 1 órán keresztül. Aztán elfáradtunk és elindultunk haza. Már a ház előtt voltunk amikor beleültem az ölèbe ès megcsókoltam. Oly szenvedèlyesen csókoltam amennyire csak tudtam. Adam bele markolt a fenekembe mire én felnyögtem. Megharaptam ajkát, Adam morgott. Oda hajoltam a nyakához és elkezdtem csókolgatni. Adam elhútodott és most ő hajolt oda a nyakamhoz. Fogai közé vett egy kis darabot és elkezdte szívni. Én nyögdècseltem mikor végzett adtam neki egy búcsú puszit a szájára ès kimásztam a kocsiból. Bementem a házba és az előszobai tükörbe megnéztem a nyakam. Vörös volt. Levettem a cípőmet és bementem.
- Megjöttem. - mondtam és körbe néztem. Nem láttam senkit ezért bementem a konyhába és ott voltak.
- Sziasztok. - köszöntem. Oda mentek Stellhez és megöleltem. Aztán jött Niall, Louis, Liam és Harry. Harry kajánul mosolyogva vizslatta a nyakam. Én meg elröhögtem magam.
- Ne nézd már így a nyakam Harry. - mondtam és beleütöttem a vállába.
- Mi van kicsi lány zavar? - kérdezte mégjobban elkezdett vigyorogni.
- Igen. De ne gondolj rosszra nem csináltunk semmit. Komolyan. - mondtam és èn is elkezdtem mosolyogni.
- Ahha persze. Én is ezt mondanám. - mondta még mindig vigyorogva.
- Tudom. - mondtam és kacsintottam. Harry keze meg emelkedett és hozzáèrt a nyakamhoz. - Au. - szisszentem fel. - Harry ne nyulkálj. - mondtam ès elvittem onnan a kezét. Át ültem a másik oldalra és elkezdtem beszélgetni Stellel.
- Ezt Adam csinálta? - kérdezte.
- Igen. - mondtam. Itt lenne a 11. Rész ha tetszett kérlek komizzatok :) ha nem komiztok akkor nem tudom h jo e vagy nem es lehet befogom fejezni a blogirást :/