20. rész

Nem szólt semmit, csak felvett és elvitt. Nem tudom hova de éreztem a biztonságot, amit Ő nyújtott. Berakott egy kocsiba. Már sejtem hova megyünk. Ő is beült és elindultunk. Egész úton nem szoltunk egymáshoz. Oda nyúltam a rádióhoz és bekapcsoltam. Nem tudom mi ment, de szép zene volt. A fejemet neki döntöttem az üvegnek és bámultam ki az ablakon. Ahogy az eső eleredt, úgy a könnyeim is újra előjöttek. Nem szabadna ennyit sírnom. Gyengének mutatom magam. Talán az is vagyok. Vagyis biztos. Nem ám megbeszélném valakivel, neem, nekem ahhoz a rohadt pengéhez kellett futnom. Mondjuk ha meghalnék úgyse hiányoznék senkinek. Szóval mindegy. Én azt hittem, hogy vagyunk annyira jóba Stellával, hogy higyjen nekem. Ezek szerint nem. Gondolataim közül Zayn keze rázott ki. Ránéztem, Ő meg rám.
- Mi az? - kérdeztem rekedt hangon.
- Mi történt? - "válaszolt" kérdésemre.
- Nem lényeges. - mondtam vállat rántva.
- Dehogyis. Tényleg. Csak úgy unatkozásból vágtad meg magad. Értem. - kiakadt. Látszik rajta. Az erek a nyakán kidudorodnak. Az izmai megvannak feszülve. Szemei méreggel telve csillognak.
- Zayn. Kérlek. Holnap elmondom. - kérleltem.
- De.. Rendben. Gyere menjünk be. - mondta és már ki is szállt a kocsiból. Várjunk... Mi most hol a bánatban vagyunk?
- Hol vagyunk?
- Egy hotelban. Vagyis még előtte. De naa érted ugye?
- Igen, értem. - és egy mosoly kúszott a számra. - De miért hoztál ide?
- Nem szerettem volna, hogy még rosszabbul legyél. - megfogta a kezem és elindultunk a hotel bejáratához. Az ajtó előtt álló őr ránk mosolygott, majd kinyitotta az ajtót. Zayn vissza mosolygott én is akartam csak hát abból a mosolyból egy fura vicsor lett. Bementünk és a hotel egyszerű volt, de otthonos. Oda mentünk a recepcióhoz és elkértük a kulcsokat. A nő negyvenes éveiben járhatott. Barna haja egy tökéletes kontyban volt öszefogva, zöld szemei szigorúak, de egyben kedvesek is voltak. Amint felismerte Zaynt, hozzáakart szólni, de mi már mentünk volna a szobánkba.
- Zayn a recepciós nő mondani szeretett volna valamit. Menj vissza. Szerintem te is észre vetted.
- De én most veled szeretnék lenni.
- Tudom, de ő nincs veled mindennap én meg igen. Szóval kérlek menj vissza. - kérleltem.
- Hmmm. Mindig megkapod amit akarsz.
- Hát ez nem így van. - mormoltam. Zayn szerintem értette amit mondtam, de nem tett hozzá megjegyzést. Elengedte a kezem és vissza ment. Beszélgetett a nővel egy keveset, csináltak egy képet meg aláírt egy papír darabkát, majd vissza jött hozzám.
- Mehetünk?
- Igen. - most a derekamat ölelte át. Annyira jól esik az érintése. Belebizsergek egész testemmel. Majd amint becsukódott a lift ajtaja megcsókolt. De olyan óvatosan, mintha attól félne, hogy összetörnék. Ez a csók annyira tökétes volt, de sajnos elkellett válnunk levegő hiány miatt. Szükségem volt egy ilyen csókra. Amikor véget ért a csókunk pontosan akkor állt meg a lift is. Micsoda időzítés.
- Figyelj. Elmondom mi történt. - kezdtem.
- Nem muszály, ha nem akarod.
- De elszeretném. Miután reggel kiküldtelek beszéltem Stellával és elmondta, hogy Harry - szinte köptem a nevét - megcsókolta. Én meg full happyn kimegyek és kihívtam azt a szerencsétlent beszélni. Elmondta, hogy neki csak egy szexre kell Stella, de Ő meg nem olyan, hogy egyből belemegy, és Harry ezt utálja. Én ezt elmondtam Stellának és Ő nem hitt nekem. - elfordítottam a fejem és megtöröltem a szemem.
- Ennyi? - kérdezte pont úgy mint Harry. Ez nekem szarul esett, de mit tehetek. Már nem érdekel túlságosan.
- Ohh és azt mondta, hogy én csak féltékeny vagyok. És "köszönöm", hogy meghallgattál. Melyik a szobánk? Ugye külön ágyak vannak? - kérdeztem.
- Nem, egy ágy van.
- És kanapé van?
- Nincs. - mondta, én meg lementem a recepcióhoz és kértem egy másik szobát.
- Miért kéne? - kérdezte a nő.
- Mert egyedül szeretnék lenni. Van még szabad szoba? - pötyögött valamit a gépén, majd felnézett.
- Nincs.
- Köszönöm. Akkor kérem hívjon egy taxit.
- Rendben. - fogta a telefon kagylót és tárcsázott.
- 5 perc és itt a taxija.
- Köszönöm szépen. - azzal kimentem a hotel ajtaján. Az eső szakadt. Az őr már elment. Az épület felirat világítása pislákolt. Néztem a zuhogó esőt. Mindenen gondolkoztam. Jobb lenne ha vissza költöznék. Anyáékkal sokkal jobb volt. Talán Zoeékkal is lehetnék. De ő éppen utál. Mit keresek még a Földön? Duda szóra figyeltem fel. Felálltam és beültem. A taxiba egy bácsi ült.
- Jóestét. Egy rendes hotelba vigyen el kérem, ami nincs olyan messze. - az úton csak néztem ki az ablakból. Olyan szép este ez a hely.
- Kishölgy megérkeztünk. - szólalt meg a bácsi.
- Tessék remélem ennyi elég lesz. - adtam neki 15 fontot. Bementem a helyre. A másik sokkal elviselhetőbb volt. Nekem már olyan mindegy.
- Kérnék szépen egy szobát ma éjszakára. Lehet fizteni úgy, hogy átutalom a pénzt még ma este? - hadartam el a nőnek.
- Igen. Itt a kulcsa. Jóéjszakát. - adta át a kulcsokat. Liftben szólt a rádió. Épp John Legend-All of me -je szólt. Ez a szám gyönyörű. Imádom. Pont illik a hangulatomhoz. És megállt a lift. Kimentem és megkerestem a szobámat. Bementem és körülnéztem. Nem nagy, de nem is kicsi. Pont jó. Be mentem a fürdőbe, levettem a ruháimat majd megengedtem a vízet és beültem a kádba. Voltak itt ilyen mini samponok, tusfürdők sőt még borotva is volt. Miután végeztem, kimostam a fehérneműimet és ráraktam a szárítóra. A mai pólómat vettem pizsama ként. A telefonom szerencsére a a nadrágom zsebében volt. Hát van egy pár nem fogadott hívásom, de nem érdekel. Kikapcsoltam a telefonom és álomra hajtottam a fejem.
***
Reggel a madarak csiripelésére keltem. Szóval elég korán. Bekapcsoltam a telefonom és megnéztem hány óra. Jó volt a sejtésem. 6:45. A fehérneműm megszáradt, így feltudtam öltözni. Az ujjaimmal végig szántottam a hajamon fésülködés gyanánt. A cipőmet is felvettem, majd elhagytam a szobát. Lent a kávézóban még ittam egy kávét, hogy inkább kávé szagú szájjal menjek el. Megkérdeztem a recepcióst, hogy merre van a vasút állomás. Nincs messze. Egy utcával lejjebb. Felvettem a pulcsimat és elindultam. Sikeresen megérkeztem. Vettem egy jegyet a következő járatra. 5 perc múlva indul Londonba. Minél előbb el innen. Meg is érkezett a vonat. Felszálltam leültem az egyik kabinba és üzentem Niallnek.

Hey. Megyek haza. Ti nyugodtan maradjatok még. (Kérlek még maradjatok ott pár napig. És ha az üzit majd felolvasod akkor ezt ne olvasd. Csak maradjatok kérlek.) Minden rendben velem. Mondd meg Stellának, hogy sajnálom és köszönöm, hogy csodás barátom volt. Harrynek meg azt, hogy neki is köszönöm és, hogy csalódtam benne egy hatalmasat. Titeket meg imádlak nagyon. Zaynt is. És mond meg neki, hogy sajnálom, hogy ott hagytam tegnap. Mondjuk neki kéne valamit sajnálnia, de mindegy. Nagyon nagy puszi mindenkinek. Szeretlek titeket. Majd látjuk egymást. Xx Boo.

És elküldve. Mikor felnéztem egy fiú és egy lány állt előttem.
- Öhhm. Bejöhetünk? Vagy zavarunk? - kérdezte a lány félénken.
- Persze. Miért zavarnátok? - kérdeztem zavarodottan.
- Hát mert izé... Sírsz. - ohh már megint. Miért sírok ennyit?
- Elnézést. - letöröltem azokat a hülye könnyeket.
- Nincs gond. Mi a baj? Ha nem baj, hogy megkérdezem.
- Nem baj. - mosolyogtam - Tegnap.......  - elmeséltem nekik. Egyszer sem vágtak közbe, és figyeltek rám. Aranyosak.
- Annyira sajnálom. De a barátnőd majd úgyis belátja, hogy igazad volt. - megszólalt a fiú.
- Köszönöm. Ti együtt vagytok? - mosolyogtam. Ahogy rájuk nétük mosolyognom kell.
- Mi? Dehogyis. Mi..miért? - jött zavarba a lány, a fiú meg szomorúan mosolygott. Szerelem van a levegőbe. Oh oh.
- Ohh ohhh ohhh ohh. -kezdtem el ohogni itt mint valami fogyatékos. Ők úgyis néztek rám. - Most komolyan nem veszítek észre, hogy egymásba vagytok esve? Nem azért de így, hogy körülbelül negyed órája ismerlek titeket már elsőnek észrevettem. Amikor itt álltatok akkor éreztem, hogy köztetek több van mint barátság. Brad láttam, hogy meg akartad fogni Ashley kezét. Ne tagadd. Ash te meg azt vártad, hogy mikor fogja meg. Lopva egy másra néztek. Amikor valamelyikőtök beszél a másikotok úgy hallgatja mintha minden egyes szót meg akarna jegyezni, mert másé nem érdekli. Ha valaki ránéz Ashre akkor te Brad úgy nézel arra az illetőre, hogy már 5ször megkínoztad a fejedben és ez fordítva is igaz. Mi tart vissza, hogy egy párt alkossatok? - kérdeztem fülig érő szájjal. - Brad az isten szerelméra csókold már meg! Elforduljak? Hajrá. - és a lány csókolta meg. Istenem a mai fiúk.. Tisztelet a kivételnek. Nekem meg elkezdett rezegni a telefonom. Nem akarok beszélni senkivel. Gyorsan kinyomtam és lefényképeztem őket. Ők a tökéletes párokba tartoznak szerintem. Csak a kapcsolatuk vége nagyon rossz lesz. Minden ilyen párnak a vége nem szép. Remélem a miénk nem ilyen lesz Zaynnel. Most én rontottam el. Mert megsértödtem. Ilyenkor annyira tudom magam utálni. Bradék még mindig csókoloznak. Jézus, hogy bírják eddig.
- Khmm. Khmmm. - "köhécseltem". Elváltak egymástol. Szegényeim olyan vörösek, hogy még a rák is megirigyeli őket.
- Sokáig! - gratuláltam nekik.
- Köszönjük. Figyelj Ashley megadhatom a számom? - kérdeztem.
- Csak akkor ha én is neked.
- Örülnék neki. - nyújtottam a telefonom. Ő is adta nekem.
- De aranyosak vagytok. Ő az a lány akiről beszéltél? - nem értettem miről beszél.
- Mi?
- Jaa. Hívnak. Tessék. - adta vissza a telefonom. Stella volt az. Felvegyem vagy ne vegyem? Mégis a legjobb barátnőm. De megbántott. Nagyon. Kinyomtam.
- Bocsi. Itt van. - nyújtottam telefonom. Gyorsan beírta a számát majd vissza adta.
- Miért nyomtad ki? Lehet bocsánatot akart kérni. - basszus ez eszembe sem jutott. Gyorsan be írtam a számát és már hívtam is. Első csengésre felvette.
- Miért kerestél? - kérdeztem semmitmondó hangon.
- Sajnálom. De nem volt igazad. Járunk. - mondta a végét boldogan.
- Lefeküdtetek?
- Háát.. Uhmm..
- Szóval igen. De ugye elötte is volt már más fiú?
- Igen.
- És azt a fiút szeretted?
- Nem annyira mint a mostanit.
- Értem. Köszi. Szia.
- Várj!
- Igen?
- Tényleg sajnálom. Nem lehetne olyan mint két nappal ezelőtt?
- Még gondolkozom rajta.
- Hát jó.
- Kivel beszélsz? - kérdezte valamelyik fiú.
- Ne mond meg. Kérlek.
- Egy volt osztálytársammal. - hazudta.
- Köszönöm. De most megyek mert 10 perc és szállok le. Szia. - köszöntem el és letettem.
- Hát bocsánatot kért. De nem volt igazam. Járnak. Szerintem 1 hétig. Tegnap dugtak. Igen ennyi. - mondtam el az újdonsült párosnak.
- És a barátoddal nem beszéltél?